Elképesztő pusztítás Magyarországon: óriási károkat okozott az időjárás
Hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok, mutatjuk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.
Hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok, mutatjuk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.
A Balatonfüreden orkán erejű széllökések kísérték a zivatarláncot, egyre több helyen van vihar.
Az Alföldön tombol a kánikula, és többfelé mutatnak 35-37 fok körüli értékeket a hőmérők, addig nyugaton csak 15-17 fok van.
Délután már heves zivatarokkal is számolni kell, orkán erejű széllökések kísérhetik a viharokat.
A hétfői hidegfront megteszi hatását, szerdán pedig helyenként 20 fok sem lesz nappal.
Hazánk két része között 20 fokos kontraszt alakult ki péntek kora délutánra, van, ahol már 10-15 fokkal hűvösebb van, mint tegnap.
Némi reménysugarat ad a Nyugat-Európa felett tartó hidegfront, a hőségzáró front viszont csak jövő hét elejére várható.
A front ami tolja maga előtt a meleg levegőt, csütörtök késő este érkezik meg hazánkba.
Vasárnap újra életbe léphet a hőségriasztás itthon, szombatra azonban pár fokot mérséklődik a forróság.
Záporos, zivataros idővel számolnak mind a fizikai, mind a mesterséges intelligencia alapú modellek.
Végre felfrissülhettünk, csütörtök kora este a nyugati tájakra hidegfront érkezett, reggelre pedig már a Tiszántúlt is elérte.
Északnyugatra és nyugatra megérkezett a hidegfront csütörtökön a késő délutáni, kora esti órákban.
Elsőfokú figyelmeztetést adtak ki péntekre zivatar veszélye miatt Magyarország egész területére.
A hőség és a hidegfront együtt veszélyes időjárási eseményeket eredményez a franciáknál is.
Ismét nagy széllel érkezik majd a hidegfront, északnyugaton 70-90 km/órás széllökések lehetnek.
Csütörtök kora este éri el az országot a rég várt frissítő hidegfront nyugat felől.
Ma még kitart a forróság, de aztán csütörtökön újabb hidegfront érkezik Magyarországra.
Viharos szelet és villámokat hozott a Balatonhoz késő estére megérkező hidegfront.
A nagyfokú aszály főként a kukoricát, napraforgót és a szóját sújtja, de az őszi kalászosoknál is kényszerérés figyelhető meg.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.