Az első becslések szerint Baden-Württembergben idén összesen 55,7 százalékkal több cseresznyét fognak betakarítani 2023-hoz képest.
Az utóbbi tíz évben 30 százalékkal csökkent a meggy termőterülete Németországban.
Zala vármegyében található az ország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 5 hektáron foglalkoznak az egyre megszokottabbá váló gyümölccsel.
A vegetációtüzek számának és méretének növekedése a klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye.
Kétmillió forint fölé emelkedett a magyar szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban.
Nemcsak a világ körtetermelése, de az export is jelentősen nőni fog az aktuális gazdasági évben.
Tovább esett tavaly a hazai termőföld-piac, de már látszanak a konszolidáció jelei.
Hazánk gyümölcstermesztése az utóbbi évtizedekben csökkenő tendenciát mutat, ellentétben a világban zajló gyümölcstermesztési gyakorlattal.
Nem lesz bőséges, de az előrejelzések szerint kielégítő kajszitermés várható idén.
A Kubota az M5001 szériájának sikerei után szintet lépett és megalkotta az M5002 szériát, mely kiváló megoldásokat nyújt a növénytermesztők igényeire.
Korábban kezdődhet a tavalyihoz hasonló mennyiséget ígérő idén a magyar meggyszezon.
A spanyolországi Kasztília és León tartományban április fagykárokról számoltak be cseresznye kultúrákban.
Kormányzati segítséget kértek a gazdák az áprilisi fagykárok miatt Lengyelországban.
A Lengyelországban csaknem egy hétig tartó hidegbetörés kedden okozta a legnagyobb károkat a helyi gyümölcsösökben.
Úgy fest, hogy a hazai gyümölcsösök megúszták tavaszi fagyokat, de még érhetik kellemetlen meglepetések a termelőket.
Vasárnap reggel sem tágított a fagy, volt ahol mínusz 3 fokot mértek az országban.
A korai tavasz és felmelegedés miatt jogosan aggódhatnak a kertészek, hiszen ezzel a kórokozók és kártevők is megjelennek.
Fontos, hogy ha már biztosítást fizetnek a magyar gazdálkodók, akkor az hasznosan elköltött költség legyen.
A művelési rendszer minden elemét újra kell gondolni a sikeres fagyvédelem érdekében.
2023-ban ugyan megállt a drágulás, de jelentős régiós árkülönbségek vannak a termőföldpiacon.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
