Új növények tarolhatják le a földeket: jöhetnek a génszerkesztett fajták?
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Komoly előrelépést tett Kína a génmódosított és génszerkesztett növényfajták engedélyezése terén.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Az eljárással egészségesebb és jobb húsminőségű állatokat lehetne tenyészteni.
Kevesebb transz-zsírral, hosszabb eltarthatósággal

Az európai vajárak jelentősen csökkentek, miközben a tejpor piacán enyhe élénkülés tapasztalható a globális túlkínálat ellenére.
A jelenlegi hómennyiség nem elegendő a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de enyhítheti a tavaszi aszályt.
Ha a burgonyát például paradicsom mellett tároljuk, az etiléngáz hatására a gumók jóval hamarabb kezdenek csírázni, és gyorsabban romlanak meg.
Medvenyomokat fedeztek fel Cserhátsurány környékén, ami újabb bizonyíték a Nógrád vármegyében egyre gyakoribbá váló medveészlelésekre.
Horvátországban jelentősen nőtt a búza és az árpa termelése 2025-ben, míg a kukorica és a cukorrépa termésmennyisége csökkent az előző évhez képest.