2025. március 27. 14:29
Durva, ami a magyar földpiacon zajlik: már ennyibe kerül egy hektár
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára.
2026. április 28. kedd Valéria
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.
A KAP Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre.
Az Amazonas esőerdeje hatalmas erdőirtásnak volt kitéve, 2022-ig a teljes területének mintegy 26%-a tűnt el.
Természetjárás során bárki találkozhat a fák tövében megbúvó, mesevilágot idéző apró víztestekkel.
Széleskörű lakossági tájékoztatási programot indít a Parkerdő egy budapesti erdőért.
A korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást kapnak a magyar erdők.
Egy előrejelzés szerint 2050-re a pesti oldalon a zárt erdők eltűnhetnek, helyüket sztyeppszerű környezet veheti át.
A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-től működik együtt a vadmacska védelme érdekében.
A klímaváltozás olyan gyorsan zajlik, hogy a növényvilág, benne az erdei fafajok, nem képesek lépést tartani vele.
Közeleg az erdészeti támogatási kérelem beadási időszaka Magyarországon, nem árt résen lenni.
Frontvonalban az erdők: szúinvázió, orkán erejű szél és erdőtűz is tépázza a fákat.
A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
Különleges erdészeti fejlesztést mutat be a 31. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MEGOSZ.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
