Kiskunhalastól délre már megjelent és terjedni kezdett egy Amerikából származó évelő fű, a homoki prérifű, amely veszélyeztetheti az őshonos fajokat.
Az első állat már márciusban elpusztulhatott, miután a szarvasmarhák nem jutottak takarmányhoz.
Tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében, emberre és háziállatokra is veszélyes méreg végezhetett egy fokozottan védett parlagi sassal.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Nemcsak a növényzetben, a vadállományban is felbecsülhetetlen károkat okozott a tűz Vas vármegyében.
Orvhalászokat fogtak el a hatóságok, tetemes mennyiségű elpusztult halat találtak náluk.
Több államban is elpusztultak a madárinfluenzával fertőzött szarvasmarhák Amerikában.
A jelentések szerint legalább 5-10 évbe telhet a Nova Kahovka-i víztározó helyreállítása.
Ezrével pusztultak el a kansasi szarvasmarhák a rendkívüli hőségben.
Nem volna jó, ha mindent kilőnének, ami libaméretű.
A kecskefűz, a nagylevelű hárs és a rezgő nyár közül kerül ki a nyertes.
A vadaspark teljes sertésállományát le kellett ölni.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
