Nem javul tovább az európai édesvizek minősége
Egy új, magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezér...
Egy új, magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezér...
Szabadidős horgászok segítségét kéri a hazai vizek állapotának felméréséhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi...
A természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás még sérülékenyebbé teszi őket, így akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak...
Inváziós szipókás rovarfajok elterjedésének és károkozásának felmérésében kéri a lakosság segítségét az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelm...
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének (MGI) munkatársai sikeresen azonosítottak a gabo...
Fűzfa felhasználásával új biogáz előállítási módszert fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) k...
A bírálóbizottság a 2020-ban megvalósult, eredményes és sikeres innovációkat díjazta, ennek alapján ítélték oda a kiemelt elismerést az Eötvös Loránd...
Az előzetes hőedzés hatékonyan javítja a fiatal gabonafélék hőtűrését – ezt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK...
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézetének (TAKI) vezetésével megújították a talajok vízgazdálk...
Környezetbarát növénytermesztési eljárás automatizálásán dolgoznak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Számítástechnikai és Automatizálási Kutató...
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani és Agrokémiai Intézetének (TAKI) kutatói is közreműködnek a kuta...
A kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről publikáltak tanulmányt az Ökológiai Kutatóközpont...

A kukoricatermesztés körülményei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. A csapadékhiány gyakoribbá válása, a hőstressz és az új kártevőhelyzet együttesen olyan termesztési környezetet teremtett, ahol a növényvédelem már nem korlátozódhat egyetlen gyomirtási beavatkozásra.
A gazdatársadalom átlagéletkora folyamatosan emelkedik, ezért egyszerre kell támogatni a családon belüli gazdaságátadást.
Új magyar felfedezés látott napvilágot a tiszavirágokról, ezt érdemes tudni róluk.
A termelők számára egyre világosabbá válik az összefogás előnye, a gyakorlatban továbbra is kevés a hosszú távon működő, stabil együttműködés.
A magyar agrárium meghatározó szereplői idén is előkelő helyet foglalnak el a 100 leggazdagabb magyar rangsorában.