Már több ezer hektáron termelik ezt a gyümölcsöt a franciák: jól belehúztak
Az Agreste nyilvánosságra hozta a végleges adatokat Franciaország 2025-ös sárgadinnyeterméséről.
Az Agreste nyilvánosságra hozta a végleges adatokat Franciaország 2025-ös sárgadinnyeterméséről.
A legnagyobb beszállító Marokkó volt, ahonnan 53 százalékkal több, 130,6 ezer tonna dinnye érkezett az uniós piacra.
A termelők szerint nem a kopogtatás a legjobb módszer a dinnye érettségének megállapítására.
Óriási gondban vannak a termesztők Olaszországban az aszály és az összeomló kereslet által keletkezett alacsony árak miatt.
Felborult a kereslet és a kínálat egyensúlya, történelmi mélységben, önköltségi szint alatt a dinnye ára a franciáknál.
A szélsőséges időjárás miatt a szezon elején körülbelül harmad annyi termést takarítottak be itthon, mint tavaly ebben az időszakban.
Magyarországon több mint 1300-an termesztenek dinnyét, közülük körülbelül 300-an sárgadinnyét is.
Van, ahol a magyar csíkos héjú, magos görögdinnye kilóját 1200 forintért árulják.
Több jól bevált praktika is létezik, amivel finom, édes dinnyét tudunk kiválasztani.
Almeríában már véget ért a hajtatott szezon, innentől Európa nagy részét Murcia látja el szabadföldi dinnyével.
Pici, könnyen hámozható, mézédes és még koktélnak is ideális választás lehet ez a dinnye.
A termelők közepes évet zártak, a belföldi piac eladásai nem erősödtek, de az exportpiacokon bővülés mutatkozott.
A megfelelő görögdinnye kiválasztásának számos technikájáról hallhattunk már, itt egy újabb tipp a legédesebb dinnye kiválasztásához.
A korai kezdés után nincs oka panaszra a magyar dinnyetermesztőknek az idei szezont illetően.
A labdarúgó Európa-bajnokság szinte teljesen egybeesik az Adana környékén termesztett dinnye szezoncsúcsával.
A tavalyi évben már egy erőteljes területnövekedés volt tapasztalható, és mivel az előző év kifejezetten sikeres volt, az idén további bővülés várható.
Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják a hazai dinnyéket.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.