Első alkalommal sikerült hosszúszárnyú denevért találni a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Vértesbe.
Lényegesen egyszerűbb lesz a gazdák dolga, az állathangok értelmezésében is segít a mesterséges intelligencia.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
Magyar kutatók azonosították azt a területet, ahol több tényező együttállása kedvez az új járványok kitörésének.
Speciális intézkedésekkel óvják a nőstény egyedekből és kölykeikből álló kolóniát a veszprémi várnegyedben.
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe van.
A városi kertekben az egyik legveszedelmesebb fenevad az ártalmatlannak tűnő széncinege.
A HUN-REN és az ÁTE kutatójának vezetésével három új kullancsfajt fedeztek fel Japánban.
Egyes állatok a kert legjobb növényvédelmi szakdolgozói, segíthetnek a kártevők távol tartásában.
A kutatók kiderítették, nem csak méhek, hanem denevérek, madarak, gyíkok és egyéb állatok is részt vesznek a növények beporzásában.
Most nem szabad fákat, bokrosokat kivágni!
Nem kell azonnal a vegyszerekhez nyúlni!
Összességében elmondható, hogy az állatokra nem jelent veszélyt a vírus.
Az erdők kínálnak menedéket a pillangóknak és a méheknek.
A kórokozók nyomonkövetésével sok gond leesne a vállunkról.
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
80 százalékra szeretné növelni a magyar zöldségek arányát a boltokban a DélKerTÉSZ.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és nincs élhető nagyváros sem.
