Nagy a baj Magyarországon is: ami most van, az még csak a kezdet
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
Leghamarabb csak a hét végén számíthatunk jelentősebb mennyiségű csapadékra Magyarországon.
A legfrissebb előrejelzések szerint számottevő csapadékra van kilátás a magyar földeken.
Kánikula, légköri aszály és hőstressz vár a növényekre a szántókon a következő napokban.
Csökkenő csapadékhajlam, fokozódó aszály jellemzi a következő napok várható időjárását.
Egyes helyeken rövid idő alatt túl sok eső hullott, míg más térségek szinte teljesen kimaradtak.
A hirtelen jött nagy mennyiségű csapadék miatt a patakok, kisebb folyók megáradtak, így a Kapos is.
Voltak olyan pontok, ahol semmi sem esett, de akadtak olyanok is, ahol akár egy-két havi átlagcsapadék hullott.
Villámárvíz sújtotta Kaposvár térségét, volt, ahol 60 mm-nél is több csapadék hullott.
Az ország keleti és délnyugati részén néhol fél hónapra elegendő csapadék hullott az elmúlt 24 órában.
Az elmúlt egy hét csapadékhiányos időszaka nem kedvezett nyári kultúrnövényeink fejlődésének.
Újabb hat vármegyében lép életbe tűzgyújtási tilalom holnaptól Magyarországon, figyeljünk oda!
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
Egyre fokozódik az aszályhelyzet Magyarországon, ráadásul a várt országos, áztató esők sem akarnak megérkezni.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Hiába érkezik csapadék és lehűlés pünkösdhétfőn, az Alföldön nem fog esni egy csepp eső sem.
Az átmeneti javulás után ismét romló körülményekre lehet számítani a magyar földeken.
Az előrejelzések szerint a következő napokban lesz részünk hidegben-melegben, csapadékban és napsütésben is.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.