Ezzel a veszélyes anyaggal együtt kell élnünk: itt van Magyarországon is
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A hullajtott szarvasagancsok iránti növekvő kereslet súlyos természetvédelmi problémákat okoz.
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
A megváltozott körülményeknek köszönhetően szinte már az év minden szakában találkozhatunk csíkos malacokat vezető kocákkal.
Ha valaki elfektetett, magányosnak hitt gidával találkozik az erdőben, azt mindenképp békén kell hagyni.
A vadgazdálkodók és erdőgazdálkodók figyelmeztetéseinek ellenére továbbra is évről-évre egyre nagyobb gondot okoz az illegális agancsgyűjtés.
Vannak dolgok, amelyeket - legyenek bármennyire is szépek - tilos hazavinni a magyar erdőkből.
A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Kifejezett és írásos engedély nélkül tilos begyűjteni a szarvasok elhullajtott agancsait.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.