A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Mostantól a Szarvasi Arborétum is büszkén viselheti a kiemelkedő nemzeti érték címet.
Az értéknövelő újrahasznosítás a cégek nyereségét is növelhetné, de egyelőre kevesen foglalkoznak vele.
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
A termőföldek árai mérsékelt emelkedést mutattak 2023-ban, miközben a piaci figyelem egyre inkább a jobb minőségű területek felé fordult.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
178 milliméter eső esett Csökölyön, ez az érték a júliusi átlagos csapadékmennyiségnek nagyjából két és félszerese.
Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi médiában tette közzé a fontos hírt.
Egyedülálló földtani örökségünk védelme új szintre lépett a most induló beruházással.
Az USDA jelenlegi becslése szerint a 2025-26-os amerikai kukorica készletek 28%-kal emelkednek majd a 2024-25-ös időszakhoz viszonyítva.
Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
Heves zivatarok érték el a Mátra és a Bükk térségét, több helyen jégeső és intenzív esőzés is kialakult.
Budapesten, a János-hegyen 18,5 m/s (66,6 km/óra) volt a legerősebb széllökés a reggeli órákban, amely új fővárosi napi rekord.
Az idei évben 500-nál is több pályázat érkezett a hungarikum pályázat kiírására.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is megválasztja az év madarát.
Úgy tűnik, egyre fontosabb szempont a vásárlók számára a honi eredetet tanúsító védjegy.
A Marton Genetics®-nél mindig is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lehető legjobb ár-érték arányú termékeket hozzuk a hazai piacra. Így van ez a repcéknél...
A Marton Genetics®-nél mindig is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lehető legjobb ár-érték arányú termékeket hozzuk a hazai piacra. Így van ez a repcéknél...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
