Az évtized végére jelentősen modernebb, versenyképesebb mezőgazdaság és élelmiszeripar formálódik, amely képes lesz hatékonyan fellépni a külpiacokon is.
2024-ben is kemény éve volt az élelmiszeriparnak Magyarországon, kérdés, milyen lesz 2025.
Éder Tamás szerint az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-ban érte el az EU-s átlagot.
Az adventi és a húsvéti élelmiszer-adomány gyűjtési akció után a szeptemberi iskolakezdés alkalmával szervez újabb jótékonysági akciót az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.
Nincs számottevő változás az élelmiszertermelő állatok antibiotikumos kezelésében.
A magyar árszínvonal sokkal magasabb, mint a lengyel vagy a román, és nálunk különösen az élelmiszerek árszintje magas.
Az export egészét tekintve tagja vagyunk annak a szűk, 35 országot számláló „elit-klubnak”, akik 100 milliárd dollár feletti exportteljesítményre képesek.
Több oka van annak, hogy sok élelmiszer drágább itthon, mint külföldön, de ebben az esetben sem szabad általánosítani.
Az általunk megkérdezett szakember szerint a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen.
Az elmúlt 1,5 évben azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is.
Bár egy fokkal jobb talán a helyzet tavalyhoz képest a magyar élelmiszeriparban, de még mindig fel van adva a lecke az ágazati szereplőknek és a vásárlóknak is.
Túl alacsonyak voltak az élelmiszerárak az elmúlt 20-30 évben Magyarországon, emellett több gond is felmerült az ágazatban.
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Állattartók és állatorvosok, figyelem! Támogatás igényelhető a rezisztenciavizsgálatok elvégzésére.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Az antibiotikum felhasználás adatszolgáltatását vizsgálta a Nemzeti-Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Oktatási programok segítik a női gazdálkodókat az élelmiszer-termelés javításában.
Hamarosan nagy újítás lép életben az antibiotikum felhasználás jelentésére szolgáló rendszerben.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
