Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez.
Óriási természetvédelmi területkezelési infrastruktúra-fejlesztés indul a Duna-Dráva Nemzeti Parkban.
Több mint 500 millió forintból valósulnak meg természetvédelmi fejlesztések az Őrségi Nemzeti Parkban.
2050-ig 39 ezer milliárd dolláros veszteséget okozhat Európában és világszinten a vizes élőhelyek pusztulása.
Magyarországon 42 milliárd forint értékben 60 projekt javítja a természeti környezet állapotát.
Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében itthon.
Történelmi jelentőségű fejlesztéssel újulhatnak meg a Hortobágyi Öregtavak Magyarországon.
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
Az elmúlt finanszírozási időszakban 74 ezer hektáron javult a vizes élőhelyek állapota Magyarországon.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
Hét éve tartó élőhelyfejlesztési projekt zárult le a Hanságban, jelentősen javítva a terület ökológiai állapotát.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
100 ezer hektáron valósult meg a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítása.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
