2024 decemberében a hazai termelésű vágósertés termelői ára 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakának átlagára.
Hatalmas lehetőségek lennének abban, hogy Magyarország Európa egyetlen PRRS-mentes országa.
A 2024 első három negyedévében a magyar állattenyésztés vegyes képet mutatott: a marhavágások száma csökkent, míg a sertés- és baromfivágások növekedtek.
Az élő sertés kivitelének volumene 39 százalékkal, az import 9 százalékkal bővült 2024 első 5 hónapjában 2023 azonos időszakához képest.
Mind az élőállat-, mind pedig a húskivitel jelentősen emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, de az árak már csökkennek.
Magyarországon tovább folytatódott az a tendencia, hogy a kisebb, néhány sertést tartó gazdaságok befejezik tevékenységüket.
Az árstop miatt egyre többféle élelmiszerből jelent meg az olcsó külföldi változat a magyar boltokban.
A középtávú előrejelzés szerint ennél csak nehezebb piaci helyzet jöhet.
Megállt a gabonafélék tavaly augusztus óta tartó árcsökkenése. Kérdés, hogy mennyire tartós a trend.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
