A klímaváltozás hatásai leginkább a vízrendszerekben mutatkoznak meg, hazánkat pedig különösen érintik ezek a problémák.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
Németország 11,8 milliárd eurót (13,81 milliárd dollárt) biztosított nemzetközi klímafinanszírozásra 2024-ben.
Miközben egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakorisága, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
Veszélyben a helyiek - a jelenlegi helyzetben szinte biztosra vehető az is, hogy a sóbánya megsemmisül.
A ma átvonuló hidegfront kapcsán többségében keleten számíthatunk zivatarokra, jégesőre, viharos szélre.
A napokig tartó áradások után megkezdődött a helyreállítás Új-Dél-Wales állam északi partvidékén.
A vadon élő állatok populációja drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami szorosan összefügg a klímaváltozással.
Esőcseppekből közösségi erőforrás, avagy a nagyvárosokban is eredményes a vízmegtartás.
Árvizek moshatják el a húsvéti ünnepet Észak-Olaszországban, az Alpokban pedig akár méteres hó is lehet.
Gyakoribb aszályokat és hőhullámokat hozhatnak az elhúzódó El Niño/La Niña időszakok.
A klímánkra az utóbbi időben nagyon jellemzőek a szélsőségek, melyek a növényeknek, és a kertészkedőknek is nagy kihívásokat jelentenek.
Vegyes eredményeket hozott az Európai Unió koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapja.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A számítások szerint az elmúlt száz évben messze nem az idei január volt a leghidegebb.
Óriási viharok sújtják Spanyolország déli részét, de Marokkó se maradt ki a szórásból.
Kedden még lesz egy felvonása a havazásnak, aztán egy komolyabb enyhülésre számíthatnak a magyarok.
