A szója ültetésének ideje lassan elérkezik. A gazdálkodók fontolóra veszik a fajtát, a vetés várható idejét, a tőszámot, tápanyaggazdálkodást, valamin...
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei...
A talajban lévő réz és cink felvételét több tényező is befolyásolja. A réz esetében elsősorban a talaj pH-ja, szerves anyag tartalma cink esetében ped...
Az AGRO.bio az elmúlt években a Demo Farm Projekt keretein belül és több termelő partnerénél is vizsgálta technológiáinak teljesítményét üzemi körülmé...
A kukorica az egyik legnagyobb értékű kultúrnövényünk, amely a leginkább érzékeny a gyomosodásra. Nem szabad megelégedni azzal, hogy néhány gyomfaj va...
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében ren...
A talajművelés a kombájn mögött kezdődik! Ezt egyből szalmamanagementnek is nevezhetjük, ugyanis nem mindegy, hogy milyen a talajfelszín, a szármaradv...
A kocák nem megfelelő takarmányfelvétele állomány szinten csökkenti a teljesítményt. A tejtermelés kezdetén a legtöbb koca energia-, valamint aminosav...
A VANTAGE a Berthoud új vontatott permetezője, melyet a SIMA kiállításon mutattak be először. Ezzel egy időben a gép megmérettetett nemzetközi verseny...
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
