A Mauthner csoporthoz tartozó Karintia Kft. évek óta egyre nagyobb mértékben vesz részt az őszi és a tavaszi sörárpafelvásárlásában. Az idei évtől az...
Sok tejelő tehenészetben használnak különböző „toxinkötőket”, amelyek az aflatoxinok ellen nagyrészt hatékonyak, azonban a takarmányok nem csak aflato...
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési...
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a...
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága...
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány a...
A jövő útja a digitalizáció és a precíziós technológia, de lesz-e majd elég szakember, aki kezeli a high-tech gépeket, vagy aki átlátja az összetett g...
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaró...
A melioráció fogalmát és azzal összefüggésben lévő tevékenységekre vonatkozó előírásokat a 34/2008 (III. 17.) FVM rendelet foglalja össze. E szerint a...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
