Megérkezett a jövő karboxamidja: a Xemium®[1] A magyar termelők közül kevesen tudják, hogy a karboxamidok csoportjába tartozó gombaölő szerek kutatás...
A sekély tarlóhántást általában rövidtárcsákkal, vagy szántóföldi kultivátorral végezzük. A tarlóhántás nagyon fontos, még akkor is, ha hagyományos, f...
Megkezdődött október 17-én, és várhatóan november 30-ig befejeződik a 2016-os mezőgazdasági támogatások előlegeinek kifizetése. Az év végéig a teljes...
A költségvetés hiánya a GDP 1%-át tette ki a 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti egy évben. A bevételek a korábbi intézkedéseknek – például az online...
Cikksorozatunk korábbi részeiben információkat nyerhettek az EURO-ECO Csoport új Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszeréről (ÜTSZR). A kis- és középvál...
Október 16-án volt a magyar kezdeményezésre életre hívott Élelmezési Világnap, ami egyben az élelmiszer-pazarlás elleni világnap is. Ez az esemény ism...
Magyarország területének ötödén kukorica- vagy búzatermesztés folyik és ez a tevékenység hozzávetőlegesen 200 ezer család életét érinti közvetlenül. S...
Némi túlzással a hazai gazdák jó része fiatalon még lovakkal szántott, de akik eljöttek Tengelicre, a második Agro Inno Show-ra, azok már a számítógép...
Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
