Terményszárítás természetes levegővel (x)
A kukorica természetes szárítása A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely különösen jól illeszthető a hazai időjárási...
A kukorica természetes szárítása A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely különösen jól illeszthető a hazai időjárási...
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (ill...
Régi és megoldatlan probléma a baromfitenyésztésben az állományok azonosítása, származásának ellenőrzése, ami különösen azokon a piacokon okoz nagy go...
A mezőgazdasági erő- és munkagépek egyik legfontosabb szerkezeti része a járókerekek gumiabroncsa. A gépek teljesítményének kedvező kihasználása érdek...
A kérődző állatállomány takarmányellátásában a jó minőségű tömegtakarmányok, kukorica szilázsok nélkülözhetetlenek. A kérődző állatállomány termelési...
Legfontosabb kenyérgabonánkat, az őszi búzát, a hazai szántóterület közel egynegyedén – évente 1,1-1,2 millió hektáron – termesztjük. Ezen jelentős te...
Az állattartó telepeken a legkülönfélébb élőlények — köztük a kártevők is — megtalálják a táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz szükséges életfeltételek...
Az õszi káposztarepce a napraforgó után a legjelentõsebb olajipari növényünk. Vetésterülete az elmúlt harminc évben 50-170 ezer ha között változott és...
A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló...
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúc...

2026 júniusában a magyar gazdák kétszer annyi traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.