A Nemzeti KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége (KAP-ZTE), a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a hazai technológiai transzferben és szaktanácsadásban érintett szakértők katalóniai szakmai látogatáson vettek részt a BETA Technological Center (BETA VIC) kutató- és innovációs központban, Vic városában. A kétnapos program fókuszában a körkörös bioökonómia, a víz- és tápanyag-gazdálkodás, a talajegészség, valamint a biogáz/biometán-technológiák gyakorlati megoldásai álltak – kifejezetten olyan szemlélettel, hogy ezekből mit és hogyan lehet hazai környezetben adaptálni.
Jelen cikksorozat, a NAK honlapján a korábbi, szakmai-tudásátadáshoz illeszkedve (Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből cikksorozat) mutatja be a látogatás fő mérföldköveit, a bemutatott projekteket, valamint a terepi példákból levonható, kutatók, szaktanácsadók és gazdálkodók számára is használható tanulságokat.
A három részből álló cikksorozat által érintett tématerületek az alábbiak:
I. rész: Miért éppen Katalónia – és miért éppen Vic? A BETA Technological Center (BETA Vic) bemutatkozása: küldetés, szakterületek, kapcsolódások.
II. rész: Négy fókusz, négyféle tanulság: víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban; körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák; jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában; regeneratív szőlészet és talajegészség.
III. rész: Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben; biogáz, trágya és élelmiszeripari melléktermékek kezelése, „kaszkád” technológiák; biometán a hálózatban: amikor az energia és a mezőgazdaság üzleti modellé áll össze; Összegzés: Mit érdemes átvenni a magyar gazdálkodóknak a katalán jó gyakorlatokból?
Cikksorozatunk második része négy markáns szakmai fókusz mentén mutatja be a katalóniai tapasztalatok legfontosabb tanulságait: az ipari és agrár vízhasználatban megjelenő víz-újrahasznosítási megoldásokat; a körforgásos tápanyag-gazdálkodás és az innovatív szerves trágyák lehetőségeit; a jó gyakorlatok és a tudástranszfer jelentőségét az EIP-AGRI szemléletében; valamint a regeneratív szőlészet és a talajegészség kapcsolatát.
A II. rész célja, hogy a konkrét példákon keresztül rávilágítson azokra az innovációs irányokra, amelyek nemcsak nemzetközi szinten relevánsak, hanem a hazai agrárium számára is értékes tanulságokkal szolgálhatnak.
Projektműhely – négy fókusz, négyféle tanulság: a tapasztalatcsere délutáni blokkja kifejezetten a projektek bemutatására és a lehetséges együttműködések feltérképezésére épült. A bemutatott projektek közül, amelyek a magyar agrárium szempontjából is „hazahozható” üzeneteket hordoznak, az alábbiak voltak:
Reaqua – víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban
A REAQUA projekt a húsiparban – különösen a vágóhidakon keletkező szennyvíz esetében – az ipari víz újrahasznosítás innovatív stratégiáira összpontosít. Célja annak bemutatása, hogy a szennyvíz kezelése és újrahasznosítását megvalósítható, továbbá feltárja a technológiai és jogi akadályokat, valamint gyakorlati útmutatót dolgoz ki a vízbiztonságos újrahasznosítását a húsiparban. Ez elősegíti a környezeti teljesítmény és a vízfelhasználás hatékonyságának javítását egy olyan iparágban, amelynek vízigénye kiemelkedően magas. A RE2AQUA projekt célja az élelmiszer‑feldolgozó ipar vízújrahasznosításának támogatása, tudományos és műszaki bizonyítékokkal a jogszabályi akadályok csökkentésére és a vízgazdálkodás javítására. Innovatív vízkezelési technológiákat – például ultrafiltrációt, reverz ozmózist, elektrodialízist, ózonos és UV‑kezelést – alkalmazva ipari szennyvízből magas minőségű regenerált vizet állít elő, amely tisztításhoz, hűtéshez, technológiai folyamatokhoz vagy öntözéshez használható. A katalóniai vállalatok bevonásával megvalósuló projekt célja a vízfogyasztás csökkentése, a fenntarthatóság erősítése és az aszályokkal szembeni ellenállóképesség növelése. A kezdeményezés a KAP 2023–2027 Stratégiai Terv része, uniós, spanyol és katalán forrásokkal.
Hazai üzenet: a víz nemcsak mennyiségi, hanem minőségi és bizalmi kérdés is. A vízvisszaforgatás terjedésének kulcsa a mérhetőség (paraméterek), a kontroll (monitoring), és a szabályozási megfelelés – vagyis az, hogy a gazda és a hatóság is értse: miért biztonságos és mikor nem az.
I3-4 Biofertilizers – körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák
Az I3‑4‑BIOFERTILIZERS egy európai interregionális kezdeményezés, amely az innovatív bio‑műtrágyák és a körforgásos bioökonómiai megoldások előmozdítására irányul. Több EU‑tagország szakértői és szervezetei együtt dolgoznak új bio‑műtrágyák fejlesztésén, tesztelésén és bemutatásán, támogatva a KKV‑kat technikai és pénzügyi eszközökkel, valamint segítve a tudáscsere erősítését és a bio‑műtrágya innovációk piacra vitelét.
Hazai üzenet: a „szerves” nem automatikusan fenntartható – a kérdés az, hogy a termék stabil, biztonságos, egységes minőségű és gazdaságosan kijuttatható-e. Ezen a ponton találkozik a biogáz/fermentáció világa a talajgazdálkodással.
NutriKnow – jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában
A Nutri‑Know projekt az Európai Unió finanszírozásával működik, és célja a tápanyaggazdálkodás fejlesztése azáltal, hogy több európai EIP‑AGRI operatív csoport gyakorlati tudását összegyűjti, értelmezi és könnyen alkalmazható formában továbbadja. A projekt segíti a gazdákat és szakembereket a jobb tápanyag‑gazdálkodási gyakorlatok átvételében, előmozdítja a határokon átnyúló tudáscserét, és szakmai közösséget épít a fenntartható tápanyagfelhasználás erősítésére.
Hazai üzenet: sokszor nem (csak) technológiahiány van, hanem hiányzik a struktúra: hogyan lesz egy jó üzemi megoldásból demonstráció, képzés, majd széles körben adaptált gyakorlat? A katalán példa azt mutatja, hogy a tudástranszfer akkor működik, ha van mögötte mérhető eredmény, „fordítói” kapacitás (szaktanácsadók) és stabil partnerség.
Mercavi – regeneratív szőlészet és talajegészség
A Mercavi a regeneratív gyakorlatok és talajegészség témáját emeli be egy olyan ágazatba, ahol a minőség és a piaci érték különösen érzékeny kérdés: a szőlészetbe.
Hazai üzenet: a talajegészség nem elvont fogalom – a vízmegtartás, az erózió, a szervesanyag, a művelési rendszerek és a költségoldal nagyon gyorsan összekapcsolódik. A regeneratív irányok valójában kockázatkezelési stratégiák is.
Műhelymunka: „hol találkozik a két ország együttműködési lehetősége?”
A műhelymunka végén a program külön idősávot biztosított a szinergiák és együttműködések áttekintésére. Fontos tanulság: az együttműködés nem attól lesz konkrét, hogy „van közös érdeklődés”, hanem attól, hogy kijelölünk 2–3 olyan fókuszt, ahol:
- a hazai igény (gazdálkodói, szaktanácsadói, szabályozói oldalról),
- a katalán módszertani/technológiai tapasztalat,
- megfogalmazható egy közös platformon vagy pilot cselekvésben.
Cikksorozatunk nyitórészében Katalónia és Vic szakmai jelentőségét helyeztük fókuszba, valamint bemutattuk a BETA Technological Center küldetését, fő tevékenységi területeit és releváns kapcsolódásait. Az első rész célja, hogy kontextust adjon a későbbi részekhez, és átfogó képet nyújtson a BETA központ szerepéről. A harmadik rész hamarosan elérhető lesz az Agronapló portálon, amelynek címe: Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben; biogáz, trágya és élelmiszeripari melléktermékek kezelése, „kaszkád” technológiák; biometán a hálózatban: amikor az energia és a mezőgazdaság üzleti modellé áll össze; Összegzés: Mit érdemes átvenni a magyar gazdálkodóknak a katalán jó gyakorlatokból?
Örömünkre szolgál, ha felkeltettük érdeklődését, és velünk tart a folytatásban is!
Készítette: Jakab Ágnes (Nemzeti KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége, vezető tudásátadási szakértő), dr. Novák László (Gazda Kontroll, innovációs szaktanácsadó) és Pardavi Laura (Gazda Kontroll, innovációs tanácsadó)
Készült, 2026. 04. 01.
(x)
