Az egyre nehezebbé váló körülmények új termesztéstechnológiák felé terelik a termelőket, melyek a talajban lévő nedvesség megtartását célozzák. Teljesen érthető és jogos ez a törekvés, azonban ennek számos hátránya is van növényvédelmi szempontból. Ilyen hátrány többek között a fertőzési források felhalmozódása.
A kukorica értékesíthetőségét jelentősen rontja a magas toxintartalom. A fertőzés kialakulásának feltételei napjainkban adottak, szárazságtól stresszelt állomány, kártevő rovarok és a fertőző anyag jelenléte. A toxintermelő gombákat a szárazság nem akadályozza a károsításban, az Aspergillus fajok például forró, száraz időszakokban is jól fertőznek. A kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke által okozott kártétel a csövön tovább fokozza a veszélyt, a sérülések kaput nyitnak a fertőzéseknek. 2024-ben az ország számos részén nagy egyedszámban volt jelen a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke is, látványos kárt okozva. Amikor már szembeötlő a rágás a csöveken és szép, kövér lárvákat látunk mindenfelé, csak mérsékelni tudjuk a következményeket egy növényvédelmi kezeléssel. Érdemes tehát megelőzni a bajt és előrejelzés alapján védekezni a kártevők ellen. Mindkét faj esetében van lehetőség az imágók csapdával történő megfigyelésére és a rajzáscsúcstól tudjuk számolni a védekezés ideális időpontját. Kis szerencsével a két faj elleni védekezés összevonható egy kezelésre, mérsékelve ezzel a költségeket. Sőt, ha nem csak Lepidoptera fajok lárvái ellen ható készítményt választunk, a kukoricabogár kifejlett egyedeit és a levéltetveket is megtizedelhetjük ugyanebben a menetben.
A kukoricamoly első nemzedékének kártétele leginkább a növény erőnlétét rontja, ránézésre kevésbé látványos, de nagy egyedszám esetén már jól mérhető termésveszteséggel is járhat. Ahol elmaradt a csapdakihelyezés, állományszemlével is könnyen megállapítható a lárvák jelenléte. A leveleken lévő apró lukak a legfeltűnőbbek, melyek a már kiterült leveleken precíz sormintát alkotnak (1. kép).
Ha nagy arányban találunk ilyen leveleket, az előrevetít egy nagy egyedszámú második nemzedéket is, amennyiben kedvezőek számára a körülmények, továbbá a legszebb kukoricatáblák összevonzzák a környék összes molyát a leszáradó vidékről. A második nemzedék már komoly termésminőség romlást okozhat, a szemek megrágásával utat nyit a toxintermelő gombák fertőzésének.
A gyapottok bagolylepke már nem ennyire kiszámítható, később is megjelenhet a táblában, akár nagy tömegben is, ha máshol nem talált fogára való élelmet. Szintén a generatív részek rágásával okozza a legnagyobb kárt (2. kép).
A flupiradifuron hatóanyag három évvel ezelőtt vált elérhetővé szántóföldi kultúrákban való állománykezelésre is, kibővítve kicsit a felszívódó rovarölő hatóanyagok igen szegényes választékát. A Sivanto Energy a flupiradifuron és a már jól ismert deltametrin kombinációját tartalmazza, egy termékben egyesítve a két hatóanyag előnyeit. A két eltérő hatásmód mindamellett, hogy a rezisztenciakezelés kiváló eszköze, jobb hatékonyságot és szélesebb hatásspektrumot tesz lehetővé. Kukoricában a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke tojásrakását követően a lárvák tömeges kelése előtt célszerű kijuttatni a készítményt.
Amennyiben az amerikai kukoricabogarat szeretnénk megcélozni, úgy az imágók tömeges rajzásának idejére, tojásrakás előtt javasoljuk a kezelést. Mostanában nem számít ritkának a levéltetű kukoricában sem, így a Sivanto Energy a szívó kártevők elleni kiváló hatékonyságát is tudja kamatoztatni. A készítmény felhasználható pattogatni való- és csemegekukoricában is.
A kukorica kártevői ellen a Bayer kontakt megoldása a Decis Forte, amely lehetővé teszi az eddigieknél magasabb mennyiségű deltametrin hatóanyag kijuttatását egy kezeléssel.
Amennyiben a rovarölőszeres kezelést már a csövek védelme érdekében végezzük el, érdemes azt kiegészíteni gombaölő szerrel is, a toxintermelő gombák fertőzésének megelőzése érdekében. Erre a célra kiválóan alkalmas a fluopiram és protiokonazol hatóanyagú Propulse, illetve a protiokonazol mellett tebukonazolt tartalmazó Prosaro is.
(x)
