Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Gabonaszövetség alelnöke elmondta: évről évre csökken a búza vetésterülete hazánkban, ezzel együtt viszont emelkednek a hektáronkénti termésátlagok. A falugazdászok által májusban lejelentett 920 ezer hektár őszi búza helyett 846 ezer hektár volt a búza vetésterülete, a csökkenés oka főként azzal magyarázható, hogy a búza jövedelmezősége alacsonyabb, mint a napraforgóé és a kukoricáé. Ez eredményezte például azt, hogy Hajdú-Bihar megyében a napraforgó és búza vetésterületének aránya a napraforgó javára fordult.
A búza országos termésátlaga elérte a 6 tonna/ha-t, összességében 4,9 millió tonna búzatermést realizáltunk ebben az évben. Hozzátette, Hajdú-Bihar megyében kiemelkedően jó eredmény született, itt meghaladja a 7 tonnát a hektáronkénti hozam, amire emlékezete szerint eddig még nem volt példa.
A közepes mennyiségű termés az elmúlt évhez képest jobb minőséggel párosult, Lakatos Zoltán rámutatott: 55–60% az étkezési búza, míg 40% a takarmánybúza mérlege.
A megtermelt malmi minőségű búza elegendő arra, hogy az élelmezéshez szükséges mennyiség biztosítva legyen. Kiemelte, hogy takarékosabban bánnak a háztartások a kenyérrel és pékáruval, továbbá a pandémiával összefüggő korlátozások – a szállodák, vendéglátóhelyek, iskolák bezárása – visszavetették a fogyasztást, ami miatt a malmok az idén a tavalyinál 10–15 százalékkal kevesebb búzát őröltek, ami az átmenő készletüket növelte.
A malomipari forgalom visszaesésének következménye, hogy a malmok nem merték meglépni az áprilisra beharangozott áremelést. Így viszont most azokkal a lisztátadási árakkal dolgozik az iparág, amelyek minimális nyereséget, de sok esetben inkább veszteséget hoznak. Kihangsúlyozta, hogy a lisztáremelés ettől kezdve nem kérdéses, hiszen jelenleg tonnánként már 80 000 forint feletti árat jegyeznek. Mivel a jelenlegi lisztár körülbelül 63–65 ezer forintos búzaárat feltételez, a malmoknak lépniük kell. Kiemelte, hogy ebben az évben már az aratás ideje alatt rekordmagasságra tornázta fel magát a búza ára. Figyelemre méltó, hogy a jó minőségű, magas fehérjetartalmú búzát nemcsak a malomipar, hanem a receptúrákon változtató takarmányipar is kereste, utóbbi még 5–8 százalékkal többet fizetett a piaci árnál.
A malomipar nehéz helyzetbe került, elfogyott az ókészlet, viszont az itthoni piacon megjelentek az osztrák, szlovén és olasz felvásárlók, akik jelentős mennyiségre tartanak igényt. A keresleti piac csúcsra járatja az árakat, a termelők kivárnak az értékesítéssel, így jelenleg nagy erőfeszítést jelent a malomipar számára az alapanyag előteremtése. Lakatos Zoltán hangsúlyozta, hogy a termelők pillanatnyilag jól járnak, viszont a piac többi szereplője, a malom-, takarmány- és húsipar szenved, továbbá a drasztikus élelmiszer-drágulást a saját bőrünkön is érezni fogjuk. Ráadásul, az agrárminiszter is kivárásra ösztönzi a gazdákat a terményár további emelkedésének reményében, viszont Lakatos – példának felhozva a 2011-es évet – óvatosságra intette a termelőket, amikor is mindössze pár hónap alatt zuhant le a búza ára 82 000 Ft-ról 46 000 forintra.
Mi áll a takarmányalapanyag-drágulás hátterében és mik a kilátások?
Kiss Péter, a Gabonafeldolgozók, Takar-mánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnöke a drasztikus terményár-emelkedés világpiaci hátteréről szóló előadásában kifejtette: Kína a sertéspestist követően gazdaságpolitikai koncepciót váltott és átállt a nagyüzemi sertéstenyésztésre, ami professzionális takarmányozást követel meg tőle. Ezáltal a takarmány alapanyag igénye – értve ezalatt a kukoricát – 7 millió tonnáról 32 millió tonnára növekedett. Ezzel együtt mind az ömlesztett árut szállító hajók, mind a konténerek árai a többszörösére nőttek, logisztikai kihívás elé állítva nemcsak a piaci szereplőket, hanem a többi iparág résztvevőit is. Donald Trump kormányzása alatt az USA és Kína vámháborúja azt eredményezte, hogy elsősorban nem a legnagyobb beszállítójától vásárolta fel Kína a kukoricát, hanem a világ minden részéről – beleértve Európát is –, miközben az európai kukoricatermés az aszály következtében lényegesen kevesebb volt. A kilátások kapcsán Kiss Péter elmondta, hogy az idei évben jobbnak ígérkezik a kukoricahozam az ukrán, bolgár és francia területeken is, viszont a sertésárak csökkenése miatt várhatóan csökken a kukorica iránti kereslet Kína részéről, másrészt a kereskedelmi irányuk is újabb fordulatot vehet. Joe Biden kormánya ugyanis kész tárgyalni a kínai kormánnyal, így Kína kukoricavásárlása ismét az USA irányába koncentrálódhat.
Hazánk fontos exportpiacai közül Olaszországot emelte ki Kiss Péter a tekintetben, hogy veszélybe kerültek az eddigi olasz piacaink, hiszen a nyugati országrész a nagy kukoricatermést ígérő francia piacra, a keleti régióban élő olaszok pedig elsősorban az ukrán piacra koncentrálnak majd a jóval nagyobb volumen általi kedvezőbb ár miatt. A belföldön kialakult magyar árak már nem versenyképesek az exportpiacainkon.
Az olajos növények piacáról szólva elmondta, hogy a repce és napraforgó árát magasban tartják a folyamatos keresletet generáló biodízel programok. A térségünkben 5 millió tonnával több napraforgó fog teremni, ami növelheti a repce és a napraforgó ára közötti különbséget. Az EU-n belül a napraforgó ára nem fog jelentősen visszaesni mindaddig, amíg a repceellátási oldalon nincs növekedés import oldalon. Ami a szóját illeti az idén a tavalyinál 20 millió tonnával nagyobb termésre számítunk, ami mintegy 4 millió tonnával nagyobb átmenőkészletet fog eredményezni. Ez az árakban is fogja éreztetni a hatását.
A búza piaca kapcsán előrejelezte, hogy ugyan a világ búzatermése előreláthatólag csak 5 millió tonnával lesz több, mint tavaly, kiemelte, hogy az EU-ban mintegy 13 millió tonnával több búza fog teremni. Az időjárási problémák miatt a francia és német búza esetében az idén nagyobb lesz a takarmánybúza aránya, mint tavaly, ezért valószínűleg a kukoricaimport-szükséglet is csökkenni fog. A belföldön kialakult búzaárak nem versenyképesek az exportpiacainkon, a magyar piac jelenleg túlárazott.
Jordán László, a NÉBIH Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságának vezetője a folyamatban lévő hatóanyag-kivonásokra fókuszálva tartotta meg növényvédelmi aktualitásokról szóló előadását. A növényvédő szerek forgalomba hozatala előtti engedélyeztetési folyamat az EU-ban a világon az egyik legszigorúbb, aminek több jó oldala mellett sajnos hátrányai is vannak. Egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésünkre, mert a régi, jól bevált hatóanyagok már nem tudnak megfelelni az egyre szigorodó egészség- és környezetvédelmi előírásoknak. A szabályok miatt sok hatóanyagot kivontak a forgalomból, aminek nincs megfelelő alternatívája, így sok esetben növényvédelmi technológia nélkül maradtak a gazdák.
A Green Deal program kapcsán leszögezte, hogy 2030-ig nem a növényvédő szerek felhasznált mennyiségét, hanem tagállamonként a harmonizált növényvédő szer kockázati mutatót kell 50%-kal csökkenteni.
Unikális termékkel lép piacra a Sumi Agro
A hatóanyag-kivonások jelentősen érintik a talajfertőtlenítők szegmensét, leszűkítve ezáltal a termelők mozgásterét. Erre kíván megoldást adni a Sumi Agro új készítménye, a TRIKA EXPERT, amelyet a gyártó, a Sipcam-Oxon EMEA területi vezetője, Raffaele Brunetti mutatott be Jáger Ferenc tolmácsolásában.
A TRIKA EXPERT napraforgó és kukorica talajfertőtlenítő rovarölő szer és startertrágya tartalmú készítmény hazánkban 2022-től lesz elérhető a piacon, Franciaországban és Romániában már évek óta használják a termelők, a TOP 3 talajfertőtlenítő termékek között számontartva. A megváltozott talajművelési rendszerek, az időjárási tényezők és az imént említett hatóanyag-visszavonások okán a talajlakó kártevők egyre inkább nyomás alatt tartják az erre érzékeny kultúrákat. Az ellenük való védekezés jelenleg csak vetéssel egy menetben lehetséges, a kártétel észlelésekor már nincs mód a beavatkozásra. A TRIKA EXPERT a talajlakó rovarkártevők, a drótféreg és mocskospajor ellen alkalmazható starterhatással is rendelkező talajfertőtlenítő rovarölő szer, amely 7% nitrogént és 35% P2O5-t is tartalmaz. Az unikális, kétkomponensű készítmény pontosan annyi lambda cihalotrint (4 g/kg) tartalmaz, mint a piacon már ismert és bizonyított ERCOLE talajfertőtlenítő rovarölő szer, viszont e terméknél a szerves anyag mátrixban beágyazott lambda cihalotrin robbanásszerűen fejti ki hatását, ami megfelelő védelmet garantál, az azonnal felvehető foszfor pedig energiát biztosít a növény számára. A vetéssel egy menetben 10–15 kg/ha dózisban kijuttatható rovarölő és startertrágya tartalmú szer a G Plus technológiának köszönhetően homogén, egységes a szemcsemérete, jó a gördülékenysége, illetve nem boltozódik. Mindezek biztosítják a pontos adagolhatóságot, a kijuttatás eredményességét. Felhasználását könnyíti, hogy az öntözésnek és intenzív esőzésnek ellenáll.
A bemutatott hazai engedélyeztetési vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a TRIKA EXPERT hatékony a drótféreg és mocskospajor ellen. Az idei nagyüzemi kukorica- és napraforgó bemutató kezelések egyértelműen megmutatták a készítmény starter hatását, miszerint a kezdeti gyökérfejlődés serkentésével indukálja a gyors kelést, hozzájárulva az egyöntetű, egészséges állomány kialakulásához.
-ga-A cikk szerzője: Gáspár Andrea
