Agro Napló • 2021. július 9. 14:34
A szántóföldi növénytermesztés során az utolsó növényvédelmi beavatkozás a deszikkálás, amely elsősorban a napraforgónál és az őszi káposztarepcénél, másodsorban a kukoricánál végzik el a termelők. A legnagyobb felületen hazánkban a napraforgót deszikkálják a termelők a vetésterület kb. 30%-án, kb. 200.000 hektáron, mert ennél a növénynél különösen indokolt az elvégzése. Hazánkban augusztus végén gyakran csapadékossá válik az időjárás, amely a természetes szárítási folyamatot lelassítja.
A gombás eredetű tányérbetegségek (Sclerotinia, Botrytis) csapadék hatására jelentős mértékű terméskiesést okozhatnak a természetes úton száradó állományban. Deszikkálás hatására a tányér és a kaszat vízvesztése felgyorsul, így tervszerűen lehet a termést betakarítani számottevő veszteség nélkül. A deszikkálás hatására a baktériumos és gombás tányérpusztulás folyamata megáll, mert a kórokozók élettere megszűnik, így a tányérok nem esnek szét és a magvak nem hullanak ki. Fontos szempont lehet az is, hogy az időben learatott napraforgó után több idő marad a talajelőkészítésre őszi kalászos vetése esetén.
Az elmúlt évtizedekben csak néhány hatóanyagnak volt engedélye deszikkálásra, de ezek száma tovább csökkent. A diquat-dibromid és a bromoxinil hatóanyagok engedélyét az EU visszavonta, míg a glifozát jövőbeni felhasználási lehetősége az EU-ban kétséges az eddigi hírek szerint.
Ezt a piaci lehetőséget ismerte fel a Sumi Agro, ezért engedélyeztette a piraflufen-etil hatóanyagú KABUKI-t a metilált repceolaj + kókuszzsírsav dietanolamid hatóanyagú TOIL hatásfokozóval és elsodródásgátlóval együtt deszikkálásra napraforgóban, ezért 2020 óta már nem csak a korábban ismert és kedvelt célokra – burgonya lombtalanítás, alma- és szőlősarjak leszárítása, kalászosok gyomirtása – használható a KABUKI.
A protoxgátlók családjába tartozó piraflufen-etil kontakt hatású vegyület, amely komplex hatása révén szinte „leperzseli” a kétszikű növények zöldfelületeit. A hatóanyag nem szívódik fel a növényi szövetekben, így a föld alatti gumókat vagy a beérett magokat a termék nem károsítja. A deszikkálás hatására a kaszat nedvességtartama csökken, de egy esetleges csapadék hatására a már leszáradt mag nem nedvesedik vissza. A magvakban az olajtartalom és a csírázási képesség nem sérül. A területen lévő kétszikű gyomok többsége a permetezés hatására elszárad, különösen látványos a gyors hatás a nagy gondot jelentő parlagfűnél (1. fotó).
1. fotó: Hikari-kezelés hatása a parlagfűre a 6. napon. Rakamaz, 2020.A Sumi Agro HIKARI néven forgalmazza a deszikkáló technológiai csomagját. Az 5 hektáros kiszerelésű HIKARI deszikkáló csomag 3,75 liter Kabukit és 10 liter Toil hatásfokozó és elsodródásgátló termékeket tartalmaz. A technológia 2021-től napraforgóban állandó engedéllyel, őszi káposztarepcében szükséghelyzeti felhasználási engedéllyel bír, használható. Nem elhanyagolható szempont, hogy a szükséghelyzeti engedély birtokában már plusz papírmunka, termelői bejelentés nélkül használható a repcében. Repcében állandó engedéllyel várhatóan 2022-ben lesz bevethető a HIKARI.
A kezelést napraforgóban 20–35 %-os kaszatnedvességnél javasolt elvégezni a várható betakarítás előtt 14 21 nappal, amikor a fészekpikkely levelek barnulni kezdenek (BBCH 85-87). A hatásgyorsasága a diquathoz képest kissé lassúbb, de a glifozáthoz képest gyorsabb. A permetlé mennyisége hidaspermetező esetén 200–300 l/ha, míg légi kijuttatás esetén 50–80 l/ha legyen.
2. fotó: Hikari-kezelés hatása a 11. napon. Rakamaz, 2020.Összefoglalva elmondható, hogy a HIKARI-val történő deszikkálás biztonságos és tervezhető betakarítást ad mind a nagy felületen gazdálkodó napraforgó-termesztőknek, mind a betakarítást vállaló szolgáltatóknak egyaránt.
A HIKARI japánul FÉNY,
Önnek MEGOLDÁS!
Simon Zoltán
mérnök-üzletkötő
A cikk szerzője: Simon Zoltán