Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint a tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon, ez a szabadtéri tűzesetek számában is megmutatkozott. Az idei nyárra jellemző időjárási körülményeket nehéz előre megjósolni, ugyanakkor időben fel lehet készülni a betakarítási időszakra. A tűzmegelőzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, a témával kapcsolatban az Agro Napló kérdéseire a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Dóka Imre tű. őrnagy, helyettes szóvivő válaszolt.

Hogyan alakultak a mezőgazdasági tűzesetek az elmúlt években, és idén eddig miről lehet beszámolni, melyek voltak a leggyakrabban előforduló tűzkárok?

A mezőgazdasági szezonra kellő körültekintéssel kell felkészülni, ezért különösen fontos a munkálatokban részt vevő erő- és munkagépek, illetve a létesítmények tűzvédelme.

Tavaly 316, idén már 117 mezőgazdasági létesítménynél keletkezett tűz. Az építmények mellett a mezőgazdaságban használt munka- és erőgépeknek is fontos szerepük van aratásnál, betakarításnál, szállításnál, melyek azonban tüzeket is okozhatnak. Az elmúlt hat évben az aratási időszak hónapjait a következő munkagép tűzesetek jellemezték:

Az adatokból látható, hogy leggyakrabban a bálázógépek, a kombájnok, a traktorok, majd a pótkocsik gyulladtak ki, ezért a mezőgazdasági gépek esetében is fontos a tűzmegelőzés, hiszen az ilyen erőgépekben súlyos károkat okozhatnak a lángok, melyek akár a több tízmillió forintot is meghaladhatják.

Legutóbb május 11-én egy silózó gép gyulladt ki Hajdúböszörmény külterületén, ahol a hajdúböszörményi hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt a gépen dolgozók öt porral oltó készülékkel megkezdték az oltást, végül a tűzoltók habbal fojtották el a lángokat.

Mi az amit feltétlenül szem ellőtt kell tartaniuk a gazdálkodóknak a betakarítási munkálatok előtt, közben, majd a munka végeztével?

A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban csak olyan erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető elvégeztette, és el van látva legalább 1 darab 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. Ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén annak tervezett időpontját tíz nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak (katasztrófavédelmi kirendeltség) be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni.

A gép kezelője munkavégzés előtt, után és a munkavégzés szüneteiben köteles a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni, szükség esetén megtisztítani.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a járműtől, géptől, kazaltól, gabonatáblától legalább húsz méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

A járműveken, gépeken olyan javítás, karbantartás, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idején a gépet, járművet a lábon álló kalászos terménytől, tarlótól, kazaltól legalább tizenöt méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha ez nem biztosítható, akkor három méter széles védőszántáson kívül kell ezeket elhelyezni.

Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. A gépek kezelője üzemeltetés közben nem hagyhatja el azokat.

A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy égésterméke vagy annak csöve semmit ne gyújthasson meg. A gépeket a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

Dohányozni gabonatáblán még a járművek, gépek vezetőfülkéiben is tilos!

A szabadtéren és a mezőgazdasági létesítményekben keletkezett tűzesetek vonatkozásában milyen statisztikákról lehet beszámolni?

A szabadtéri tűzesetek kialakulását a figyelmetlenség mellett az időjárás is befolyásolja. Az alábbiakban látható, hogy miként alakultak a tűzesetek az elmúlt öt évben.

Bár az egyes évek között vannak eltérések, mivel a betakarítás időszakában jellemzően száraz és meleg az időjárás, könnyen előfordul, hogy egy autóból kidobott cigarettacsikk okoz többhektáros tüzet.

A katasztrófavédelem évek óta nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági tűzesetek megelőzésére, ezért több éve együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, tűzvédelmi szaktanácsadással segítve az érintetteket. A mezőgazdasági betakarítási munkákkal összefüggő káresetek megelőzésére a gazdákat évek óta országszerte a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a katasztrófavédelem területi és helyi szervei, továbbá az Országos Tűzmegelőzési Bizottság készítik fel.

Mennyire gyakoriak a terményszárítókban keletkező tűzesetek és mit lehet tenni a tűzkárok megfékezése érdekében?

A hatóság kiemelt hangsúlyt fektet a terményszárítókban kialakuló tüzek megelőzésére is. Az összes, a mezőgazdaságban keletkezett tűzhöz képest elenyésző a szárítókban keletkezett tüzek száma, azok során azonban mégis milliós károk keletkezhetnek.

A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de megelőzhető, a károk mértéke jelentősen csökkenthető. Ha a megtett megelőzési tevékenységek ellenére mégis izzást, füstölést tapasztalunk, akkor a leghatékonyabb védekezési módszer a szárító azonnali leürítése, majd az izzó darabok már a szárítón kívüli területen történő eloltása. A későn megkezdett vagy lassú leürítés sok esetben tovább ront a helyzeten, mert az izzó, összeégett darabok a termény alsóbb részét is meggyújtják, ami még nagyobb károkat okozhat.

A termény szárításakor keletkező tüzeknél szintén van szerepe az időjárásnak, csak itt éppen az jelent fenyegetést, ha csapadékos időben magasabb nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárítókba. Ilyenkor ugyanis magasabb hőmérsékletű levegővel indul a szárítás, és mivel még a szemekben is zajlanak biológiai folyamatok, azok „megizzadnak”, könnyen összeragadnak, és megszorulnak a szárítóban. A beragadt termény már 400 Celsius-fokon lángra kaphat. Onnan már csak percek kérdése, hogy károsítsa – alumíniumszárító esetén 660 fokon akár megolvassza – magát a berendezést is.

Mit lehet elmondani az állattartás különböző területein előforduló tűzesetek kapcsán?

Az állattartással összefüggő tűzesetek leggyakrabban a fűtési időszakban és a fertőtlenítési, takarítási munkálatok idején fordulnak elő. Az istállókban sok az éghető anyag, mint például a fa, a szalma, a takarmány vagy a levedlett szőr, az ilyen környezetben pedig fokozott kockázatot jelentenek a meghibásodott vagy gondatlanul beszerelt fűtőalkalmatosságok.

Nagy hangsúlyt kell fordítani a villamos berendezések felülvizsgálatára, a villámvédelemre, ugyanis évről évre visszatérő probléma, hogy elektromos tűz miatt gyulladnak ki állattartásra szolgáló épületek, hodályok, semmisülnek meg szalmabálák.

A növényi anyagok öngyulladását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Olyan anyagokról van szó, mint a széna, a szalma, a fűrészpor, vagy éppen a szerves trágya. Ezek halmokba rakva hajlamosak az öngyulladásra. A növényi anyagok öngyulladásának alapvető feltétele a legalább 15–20 százalékos nedvességtartalom és a megfelelő aprítottság.

A megfelelő tűztávolságról szóló és az egyéb tűzvédelmi szabályok betartásával – melyek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban megtalálhatóak – a károk, sérülések száma és mértéke csökkenthető.

Figyeljünk tehát oda arra, hogy melyek azok a lépések, amelyek megtételével még hatékonyabbak lehetünk egy tűzeset megelőzésében, megfékezésében, hiszen a sikeres tűzvédelem  minden gazdálkodó alapvető érdeke.