Fórián Zoltán véleményét a témáról azt követően foglalta össze, hogy az Agro Napló munkatársa megkérdezte a vezető agrárszakértőt egy-egy agrárhavária helyzet banki kezeléséről.

Ennek a folyamatnak fontos része az – emelte ki a szakértő –, hogy megvizsgálják a bankok, milyen kockázatok jelentek meg a korábbiak mellett egy-egy nem várt helyzet kialakulása miatt, mint például az ASP. Kiket érintenek a gondok, és hogyan kell az ügyfelek mellé állni a kilábalás érdekében. A sertéstartók előírásoknak megfelelő telepi higiéniai színvonalának elérése, a jogszabályoknak megfelelő működés, a dolgozók és vezetők megfelelő felkészültsége, szemlélete az, ami ilyen helyzetben a pénzintézetek számára a legfontosabb.

Mivel a felvásárlási árak jelentősen emelkedtek a piaci zavar mentén, a költségemelkedések nem jelentenek beavatkozási pontot számukra. Nemcsak azért, mert csak az kaphat kártérítést, aki a jogszabályoknak megfelelően dolgozik, hanem a fenntartható fejlődés alapjaként is tekinthető, a minden szempontból legális tevékenység. A sertésszektorban az Erste Bank ügyfeleit például a pénzintézet a tervezett beruházások előrehozatalára buzdítja. Aki még nem tette meg, most kell a legmodernebb, leghatékonyabb technológiákba fektetni, mert a jelenlegi árak nem rövid távúak. A fejlesztések megtérülése gyorsul. Tehát egy olyan agrárbank, mint az Erste, a válságban is lehetőséget lát ügyfelei számára, és mivel saját agrárszakmai műhelye révén nemcsak a helyzet helyes megítélése, hanem saját előrejelzései révén a kilátások ismeretével is rendelkezik, helyén tudja kezelni a kockázatokat – hívta fel a figyelmet a vezető agrárszakértő. 

Az általam képviselt bank az előbbiekben említett gyors helyzetértékelést a húsipari portfóliónkban is elvégezte. S azt találták az elemzők, hogy a húsipar helyzete ismét nehezebbre fordult. A legnagyobb költségelemük, az alapanyagár drasztikus emelkedése, az alapanyagkínálat korlátossága, nehezen érvényesíthető a vevői oldalon. Nyilván és láthatóan eljut a költségemelkedés a fogyasztói árak szintjéig, de nem teljes mértékben. Ebből veszteségei keletkeznek a húsiparnak.

Az Erste húsipari partnereinél nem okozott többletfinanszírozási igényt ez a helyzet, ahogy válsághelyzetet sem kellett kezelni. Ez a már emlegetett szoros szakmai együttműködésnek, valamint a bank partnereinek kiváló munkájának köszönhető. A bank akkor szolgálja jól ügyfeleit, ha érti a piaci helyzetet, tudja merre fog kifutni a válság, és mit kell segítenie az ügyfelének ahhoz, hogy az a nyertesek közé tartozzon. A húsipar esetében ez elsősorban hatékonysági, és piaci diverzifikációs kulcskérdés, ezeken kell folyamatosan javítani.

Alapvetően a nemzetközi sertéshúspiacon keresleti a piac – húzta alá Fórián Zoltán. Hozzáfűzve: az afrikai sertéspestis kapcsán nem találkoztak az Erste munkatársai felduzzadt készletek miatt kialakult helyzettel, de az esetleges többletkészletek miatt megnövekvő forgóeszközigényt a bankok napi feladatként, gyorsan tudják értékelni és finanszírozni. Ebben szintén nagy szerepe van annak, hogy a bank mennyire érti a kialakult piaci helyzetet, mennyire ismeri, érti ügyfele helyzetét, milyen a kitettsége irányában.

A vezető agrárszakértő úgy értékelte tapasztalatai alapján, hogy a válság vége még messze nem látszik. Sőt, nehezen elkerülhetőnek tartja, hogy a német piacot is elérjék az ASP-ből adódó gondok. A németek ugyanis a kontinens legnagyobb termelői, feldolgozói, exportőrei, így állategészségügyi státuszuk, piaci helyzetük hatással van a magyar viszonyokra is.

A németek ugyan tényleg mindent megtesznek a vaddisznók távoltartása érdekében. Így például 24 órás figyelés van a határ környékén, és kilőnek minden vaddisznót, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy előbb-utóbb fel fog náluk is tűnni a vadállományban a fertőző vírusos kór, ez pedig exportkorlátozásokat fog okozni majd a német termelőknek és a húsiparnak is. Nem is beszélve arról, hogy a betegség terjedésében az emberi felelőtlenség legalább akkora súllyal esik latba, mint a vaddisznó.

Szóval a válsághelyzet megszűnése még több évbe telhet, amikor a válság a sertésszektorban ténylegesen enyhül. Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy azok, akik távol tudják telepeiktől tartani a betegséget, és még növelni is tudják a jelenlegi árakon kibocsátásukat, nyertesei lehetnek a mostani válságnak. Már látható, hogy azok, akik ezt nem tudják elérni, vagy kiszállnak ebből a termelői körből – hallani már eladó telepekről –, vagy kihasználva a kedvező árakat fejleszteni próbálnak. Az ő esetükben van a legnehezebb feladata a banknak.  

Az ASP-válság megszűnése ugyanis egy járványos betegség kapcsán csak álom – mutatott rá az agrárközgazdász. Ahogy azt a madárinfluenza is mutatja, azzal együtt kell élni, és minél hatékonyabban távol kell tartani az országtól. Ha lenne is vakcina ellene, az oltott sertések piaci értékesíthetősége korlátos, így marad a higiéniai, technológiai védekezés.

Abból pedig, ahogy Európában, és még inkább Ázsiában – s a várakozások szerint előbb-utóbb Amerikában is – terjed a kór, még többéves időszakban lehet gondolkodni. Ez alatt a kereslet élénk marad, az árak ingadozni fognak ugyan – ahogy 2020 első heteiben is érzékelhető egy negatív korrekció –, de a korábbi időszakinál magasabb szinten maradnak. Az ASP vége ugyanis még nem látszik – mondta Fórián Zoltán.

A cikk szerzője: Fórián Zoltán