Az alábbiakban látják a vizsgálatba vont tömegtakarmány-kategóriákat és a beérkezett minták számát:
Lucerna esetében a minimális szárazanyag-tartalmat 30%-nál húztuk meg, de a felső határt kitoltuk 50%-ig. Lehet 30% alatt is jó minőségű lucernaszilázst készíteni, de csak nagy kockázattal. Tekintettel arra, hogy a széna helyettesítésére a nagy szárazanyag-tartalmú szenázsok a legalkalmasabbak, ezért lett a felső határ ilyen magas. Nem általános cél nagyon száraz lucernaszenázst készíteni a tömörítési nehézségek miatt, de a jó minőségű szenázsnak lehet szerepe a takarmányadagban.
Az egyik legkritikusabb pont, ami meghatározó jelentőségű az erjedés minősége szempontjából tavasszal: a minimum 30% szárazanyag-tartalom elérése. A fonnyasztás a legolcsóbb erjedésszabályozó! Hogyan lehet ezt elérni?
kisebb kockázattal erjed. A bálaszilázs általában kevésbé tömör, nehezebb etetésre előkészíteni és változó a táplálóanyag-tartalma, hiszen a bála minősége a rend minőségét követi. Ettől függetlenül, kis mennyiségben silózandó lucerna esetében, nagy körültekintéssel végezve a bálázást, lehet jó kiegészítője a falközi technológiának.
A legjobb lucernaszilázs kiválasztásakor a szűkítés során az RFV (NDF és ADF alapú értékelés az USA-ban a tőzsdei kereskedéshez) volt a következő szelekciós paraméter. Ezt követte a rostösszetétel, a rost és a szerves anyag emészthetősége. Ahhoz, hogy ilyen szilázsunk legyen, fiatalon kell kaszálni a lucernát, amikor a bimbókezdemény még alig látszik. Majd havonta következhet az új kaszálás. Egyre jobbak a lucernaszenázsaink. Reális cél a prémium minőség kitűzése, ami 170 feletti RFV pontszámot jelent.
Idén kiemelt szerepet kapott a hamutartalom az értékelésben, mert ezen paraméterben elmaradunk Európától, káros az erjedésre (vajsavas erjedés), hordozza Clostridium perfringes kórokozóval való fertőződés lehetőségét (elhullások kockázatát). Továbbá a hamutartalom jelentősen csökkenti az energiatartalmat. Hünting és Pries (2008) szerint: + 100 g/kg hamu = –1 MJ/kg sza. NEl. A földszennyeződés azonban a technológiai fegyelem javítása, valamint a műszaki technológia fejlesztése által javítható! A lucerna hamutartalma két forrásból tevődik össze: a természetes ásványianyag-tartalom az egyik oldal (Ca, P, K, Na, Mg), az efölött mérhető hamutartalom főleg a földszennyeződésből származik (felcsapó eső, egyenetlen talajfelszínből adódó betakarítási hiba, alacsony tarló, alacsony munkamagasságú rendkezelés és rendfelszedés). Próbáljuk meg elképzelni, hogy ha rendképzés közben porfelhőt látunk, az 1-2%-kal növelni fogja a széna hamutartalmát. Undersander professzor úr szerint (Wisconsini Egyetem) az eredeti hamutartalom (ásványi anyagok) a lucerna esetében átlagosan 8%, míg a fűfélékben 6%. Az ezen felül mérhető hamu már a földszennyeződésből származik a szénában vagy szilázsban. A Wisconsin Egyetem Talaj- és Takarmány Analitikai Laboratóriumába érkezett minták alapján a szenázsok átlagos hamutartalma 12,3%, míg a szénáké 10,3% volt. Ez részben abból adódik, hogy Wisconsinban a szenázsok nagy része lucernából készül, míg a szénafélék inkább réti szénák. Tehát átlagosan 4% volt a földszennyeződés mértéke. Meg kell jegyezni, hogy egyes minták hamutartalma meghaladta a 18%-ot! Ezt azt jelenti, hogy a farmer kb. napi 500 g földet etetett meg a teheneivel minden 2,5 kg sza. szenázs vagy széna etetésekor! Föld mindig lesz a takarmányban. De helyes betakarítási technológiával jelentősen csökkenthető a széna vagy a szilázs hamutartalma. Aki 10% alatt tudja tartani a hamutartalmat a szilázsban vagy a szénában, az kiváló munkát végzett és mindent megtett, ami megtehető!
Az értékelés során csak ezt követte a nyersfehérje. Ha az előző paraméterekre figyeltünk, és helyes tápanyag-utánpótlási technológiánk van, akkor a nyersfehérje-tartalom is magas lesz. Mennyire? Mi a cél? A túl korai betakarításra jellemző a gyenge hozam. Ennek megítélését a tehenészetnek kell eldöntenie, mivel egy pl. 12.000 literes termelésű állomány esetében a potenciálistól elmaradó lucernahozam a tejtermelésben mérhető többlettel vagy a kedvezőbb takarmányköltség (pl. kevesebb szója etetése) által kárpótolhat minket. Mivel azonban a nagy fehérjetartalom gyakran jár együtt a magas nitráttartalommal, ezért maga a nitrát lehet az indikátora annak, hogy milyen korán érdemes és szabad betakarítani az alapanyagot. A magas nitráttartalom természetesen túldozírozás, vagy késői kijuttatás esetében is lehet magas, különösen korai betakarítással párosítva. Természetesen állategészségi kockázata is van a magas nitráttartalomnak, de a TMR nitráttartalmát egy-egy komponens nem feltétlenül emeli a kritikus szint fölé. Problémát akkor jelent, ha több tömegtakarmányunk egyszerre terhelt. Így a nitráttartalmat, elsősorban mint a fenológiai fázist jelző indikátort értékeltük a szűkítés során. A jó minőségű szilázs erjedése sem maradhat el az értékelésből, ezt volt az utolsó paramétercsoport, amit ellenőriztünk.
Az év lucernaszilázsai/szenázsai
Az 'Év lucernaszilázsa 2017' a Rábapordányi Mg. Zrt.-ben készült. Gratulálunk, hogy már második alkalommal nyerik el ezt a címet!
Az év fűszilázsai/szenázsai
Füvek esetében a minimális szárazanyag-tartalmat 28%-nál húztuk meg, mivel a magasabb kiindulási cukortartalom segíti a tejsavas erjedési folyamatot, illetve április végén–május elején nehéz elérni a 30% feletti értéket nagy hozam esetében. A szűkítés további lépcsői: emészthetőség, rosttartalom, hamu, nyersfehérje- és nitráttartalom, erjedési profil.
Az 'Év fűszilázsa 2017' Agroprodukt Zrt. (Ihász-Zsigmondháza) tehenészeti telepén készült.
Az év rozsszilázsai/szenázsai
A rozs esetében az emészthetőség volt az elsődleges szempont, mivel a rozs gyors öregedése miatt ez kritikus a technológiában. Az értékelés során nagy hangsúlyt kapott a hamutartalom, a kora tavaszi betakarítás nehézségei, a vajsavas erjedés és a földdel bevitt kórokozók kockázata miatt. A fehérjetartalom mellett a nitrát is figyelmet kapott.
Az 'Év rozsszilázsa 2017' a Galgamenti Mg. Kft. turai tehenészeti telepén készült.
A rozs betakarítása április végén–május elején, kalászhányás előtti fenológiai fázisban javasolt, amikor a kalász 6–10 cm hosszú a szárban. A technológia természetesen kétmenetes (kaszálás és fonnyasztás), mert a fiatal növény kiindulási szárazanyag-tartalma kevesebb, mint 20%, amivel nem célszerű silózni. A szársértés és a rendterítés okozhat nehézségeket a betakarításkor, de a megfelelő minőségű erjedés miatt a 28–30% szárazanyag-tartalom betartása fontos lenne! A vizes rozs, különösen ha földszennyezett, a magas fehérjetartalom következtében vajavasan erjedhet! A rendet teríteni kellene, ami nagy termésmennyiség esetében nehézkes. A fűfélék lassabban fonnyadnak, mint a lucerna. Ráadásul a hűvös idő is lassítja a fonnyadást. Ezért a hatékony szársértés mindenképpen fontos technológiai elem. A szársértésnek két korszerű műszaki megoldása van napjainkban: az acél verőujjas szársértő, ami jelentős mechanikai sérülést tud okozni még a gabona szárán is, valamint az egyfunkciós szársértő. Utóbbi előnye, hogy többször is át lehet vele dolgozni az alapanyagot és széles, fellazított rendet hagy maga után. A 28–30% szárazanyag-tartalmat elérve szűk rendet képezünk és járvaszecskázóval vagy bálázóval felszedjük a növényanyagot. Ha a rendterítő kapacitása vagy műszaki állapota nem engedi a rendterítést, akkor a lehető legszélesebb rendet kell hagyni a kasza után és forgatni kell. A fonnyadás időjárástól függően kb. 24–48 óra legyen áprilisban (ha ettől hosszabb ideig van a renden, akkor az jelentősen rontja az alapanyag mikrobiológiai állapotát). A hosszú idejű fonnyasztás táptalajjá alakítja a növényt a mikrobák számára: a rend alja nyálkás lesz. Tehát a feladat, hogy a szárazanyag-tartalom feltétlenül érje el a 28–30%-ot, lehetőleg 48 órán belül. A gyors, de intenzív fonnyasztás a cél, amit segít a szársértő alkalmazása, az azonnali rendterítés, forgatás. Sajnos ezen műveletek velejárója a talajszennyeződés. Ajánlott tarlómagasság: 8–10 cm. A rendképzéshez javasolható a szállítószalagos rendképző, mivel csökkenti a földszennyeződés mértékét. Így a talajszennyeződés veszélye jelentősen csökkenthető (csapadékos tavaszi időjárás és nedves talajállapot esetében is). Ha a rozsunk vizes és földes, vagy a betakarítás akadozott, akkor a nátriummal pufferolt savkeverék vagy a Na-nitrit + K-szorbát alapú sók alkalmazása megelőzheti a vajsavas erjedést és a fehérjebomlást a depóban. Ha a szárazanyag-tartalom elérte a 28%-ot, a hamutartalom pedig 10% alatti, és jó a silózási menedzsment, akkor a tejsavtermelő baktériumokat tartalmazó silózási adalékanyag is elegendő lehet a kedvező erjedési folyamat eléréséhez. De ebben az esetben is alkalmazzunk nagyobb oltási csíraszámot (1 millió tejsavbaktérium/g zöld anyag).
Lucernaszéna
Lucernaszénáink minősége közepes, ezért az RFV-érték minimumhatárát levittük 150-re. Ez a 'tehenekkel etethető' minőséget jelenti az USA-ban. Az 'Év lucernaszénája 2017' díjat három cégnek adtuk át, mert mindhárom telep komoly erőfeszítéseket tesz a minőségi lucernaszéna-készítés érdekében. Külön örömömre szolgál, hogy nagyméretű telep is szerepel a listán. Több száz hektáron gazdálkodva a lucernával különösen nehéz jó minőségű szénát készíteni. Gratulálunk!
- Mezőfalvai Mg. Zrt.
- Tárnok Sándorné és Tárnok Sándor, Szeghalom
- Hód-Mezőgazda Zrt., Vajhát
Különdíjat adtunk át a Kisalföldi Mg. Zrt. képviselőjének, mert háromféle tömegtakarmányból (lucernaszenázs, rozsszilázs és fűszilázs) is kiváló minőséget készítettek 2017-ben!
A tavasz 2018-ban nem várt nehézségekkel kezdődött, havazás, hófúvás, hideg követte egymást. Ilyen időjárási körülmények után még nagyobb körültekintéssel kell előkészülni a műszaki technológiával. De közeleg a jó idő.
Dr. Orosz SzilviaÁllattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.
A cikk szerzője: Dr. Orosz Szilvia
