Az öntözés fejlesztése régóta foglalkoztatja az agráriumban tevékenykedőket, azonban az azzal összefüggő kormányzati feladatok rendkívül összetettek, ezért nehéz gyors eredményeket elérni. A kormányzat az utóbbi időben is számos lépést tett az öntözés fejlesztésére, amit az alábbiakban bemutatunk.

Magyarország öntözésre berendezett területe az 1970-es években 350.000 hektár körül alakult. Mára a megöntözött terület nem éri el a 140.000 hektárt. Az adatokat elemezve elmondható, hogy az elmúlt 15–20 esztendőben évről évre jelentősen ingadozott – hol nőtt, hol csökkent – az öntözött mezőgazdasági területek nagysága és a felhasznált vízmennyiség, de összességében nem változott az öntözésre berendezett terület mérete a 2000. évi állapothoz képest.

Az öntözéses gazdálkodás lassú fejlődésének oka összetett, melyhez jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai termelői szokások, a földhasználati viszonyok és a birtokszerkezet elaprózódása is.

Az öntözésfejlesztés egy komplex témakör, mely több szakterületet érint, beleértve a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozó vízgazdálkodást, mivel öntözést csak a vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, a Miniszterelnökség irányítása alatt levő vidékfejlesztést is, hiszen a fejlesztésekhez a mezőgazdasági termelők számára forrás biztosítása szükséges. Az öntözésfejlesztésben jelentős szerepe van továbbá a mezőgazdasági termelés feltételrendszerének meghatározó agrártárcának. A kormányzat ezen szereplői az elmúlt években az alábbi intézkedésekkel járultak hozzá az öntözéses gazdálkodás terjesztéséhez:

1. Beruházási források növelése:

míg a 2007–2013-as időszakban összesen 20 milliárd Ft ráfordítás történt a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére (ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is), addig 2014–2020 között a Vidékfejlesztési Program keretében ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd Ft áll rendelkezésre öntözésfejlesztésre, valamint további 19,3 milliárd Ft ültetvénytelepítésre öntözés kialakításának lehetőségével. A termelői öntözésfejlesztési beruházásokra vonatkozó pályázatot a Miniszterelnökség 2016 májusában jelentette meg, és a meghirdetés óta eltelt másfél évben benyújtott pályázatokban igényelt támogatás összege megközelíti az előző hét évben megvalósult termelői beruházások összegét.

2. Öntözési infrastruktúra fejlesztése:

az öntözésfejlesztés komplexitásából adódóan, egyszerre igényli az állami tulajdonú csatornahálózat fejlesztését, valamint a termelői beruházások ösztönzését is. Az állami tulajdonú hálózat összesen 42 305 fkm-t foglal magába, melyből 29 731 fkm forgalomképes csatorna 2014-ben került vissza a vízitársulatoktól állami üzemeltetésbe. Állami tulajdonú vízilétesítmények fejlesztésére irányulnak a Nemzeti Vízstratégia közép és hosszú távú célkitűzései, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló program is, melyeknek megvalósítása folyamatban van. A termelői beruházások ösztönzésének elősegítését és az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének növelését pedig a jelenleg kidolgozás alatt álló Öntözésfejlesztési Stratégia célozza meg.

3. Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotása:

az 1744/2017. (X. 17.) kormányhatározat alapján az érintett tárcák és háttérintézmények bevonásával jelenleg folyamatban van a stratégia megalkotása. A stratégia célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, a vízhasználatok szükségleteinek biztosítása, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentése, a fenntartható termelés elősegítése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint létfontosságú rendszerelem biztonságba helyezése a klímaváltozás hatásaira reagálva, valamint a vízkészletek hatékony és fenntartható hasznosításának biztosítása. A stratégia megoldást keres az öntözésfejlesztés jelenlegi kihívásaira, többek között a termelői együttműködések hiányára, a felszíni vizek közvetlen termelői elérhetőségének nehézségeire, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területek meghatározására, a mezőgazdasági területek elaprózott tulajdonosi szerkezetére, az infrastruktúra helyzetére (felszíni vízrendezési művek üzemeltetési problémái), végül, de nem utolsósorban a vízjogi engedélyezési rendszer összetettségére.

Az Öntözésfejlesztési Stratégia keretében megvalósul:

• A NAK második körös öntözési igényfelmérése:
  a falugazdászok megközelítőleg 40 ezer gazdálkodót mértek fel a 68 nyilvántartott öntözőrendszer hatásterületére eső területeken. A célja azon területek felmérése, amelyek jelentős állami beruházás, fejlesztés nélkül öntözésbe vonhatók.
• Öntözési kataszter elkészítése:
  a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével meghatározásra kerülnek a jövőben fejlesztésre alkalmas területek.
• Javaslat termelői közösségek ösztönzésére:
  az öntözésfejlesztés érdekében szükséges a termelő és az állam közötti szinten felmerülő, több termelő területét érintő feladatok ellátásának erősítése, melyre megoldást jelenthet az önkéntes termelői közösségek létrehozásának ösztönzése.
• Az öntözési célú víztározási lehetőségek vizsgálata,
  valamint a víz komplex hasznosítása érdekében a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását és a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területek kijelölése.

4. A vízjogi engedélyezési eljárás egyszerűsítése:

az öntözésfejlesztés elősegítése érdekében a kormányzat megkezdte a jelenleg hosszadalmas és bonyolult vízjogi engedélyezési eljárás egyszerűsítését is a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása című KÖFOP projektben, melyet egy a Belügyminisztérium által vezetett nyolctagú konzorcium valósít meg – tárcánk és az érintett hatóságok közreműködésével. Az engedélyezési eljárás elektronizálása és egyszerűsítése, valamint ezzel együtt járó gyorsítása várhatóan hozzájárul majd az öntözött területek növeléséhez.

Az engedélyezési eljárás egyik akadályát eddig a tulajdonosi hozzájárulások megszerzése jelentette, melyre vonatkozóan már 2017-ben történt egyszerűsítés és új szabályozás lépett életbe 2018-tól kezdődően:

• az osztatlan közös termőföld esetén földfelszín alatt vezetett öntözési célú vízilétesítmény esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata helyett elég a többségi hozzájárulás megszerzése (a 2013. évi CCXII. tv. 26.§ alapján),
• a termőföldet érintő vízjogi engedélyezési eljárás esetén a tulajdonosi hozzájárulás(ok) csatolása helyett elég a kérelmező nyilatkozata (72/1996. Korm. rend. I/B.§ (4) bekezdés d) pont alapján).

Ezek alapján látható, hogy az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének biztosítása és javítása érdekében a közelmúltban számos intézkedés történt. Hatásuk azonban hosszabb távon érzékelhető, és még számos lépés előttünk áll. A következő időszakban továbbra is kiemelten kell kezelnünk ezt a területet a természeti erőforrásainkkal való felelős gazdálkodás és a klímaváltozásra való felkészülés érdekében. 

A cikk szerzője: Tanczné Óvári Csilla