A precíziós mezőgazdaság oktatásának helyzete
Az elmúlt időszakban végbement agrotechnikai fejlődés következtében a hazai agrár-munkaerőpiacon egyre kifejezettebbé vált a precíziós gazdálkodással kapcsolatos munkavállalói ismeretek, kompetenciák iránti igény. Lényegében ezt erősíti meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szakképzési Igazgatósága és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által a kamarai tagok reprezentatív mintáján elvégzett, közel 1000 vállalkozást érintő Agrár-Munkaerőpiaci Barométer (AMB) felmérés is, mely szerint a munkavállalók precíziós gazdálkodást megalapozó informatikai ismereteit az agrárfoglalkoztatók kulcskompetenciának tekintik. Az AMB-felmérés szerint a legkeresettebb munkakörök egyike a precíziós gazdálkodás alapjait jelentő gépészet: a felmért vállalkozások 16%-a alkalmazott gépészethez kapcsolódó munkakörre keresett jelentkezőt az adatfelvételt megelőző 3 évben és a még betöltetlen álláshelyek 14%-a is ehhez a területhez kapcsolódott (1. ábra).
Tekintettel arra, hogy a precíziós mezőgazdaság informatikai és agrotechnikai háttere dinamikusan fejlődik, alkalmazásához jól képzett humán erőforrásra van szükség, ami kihívások elé állítja a hazai agrárképző intézményeket. A precíziós mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet) oktatási helyzetének felmérését nehezíti, hogy a szakok tanterve, illetve a tantárgyi tematikák nem minden intézménynél érhetők el nyilvánosan, valamint a szervezeti átalakulások és a képzések változása miatt az aktuális állapot nem mindig egyértelmű.
A középfokú mezőgépész képzések körében a precíziós mezőgazdasági ismeretek oktatása nem szerepel kellő hangsúllyal, kizárólag a mezőgazdasági gépésztechnikus képzés kerettantervében és követelményeiben került nevesítésre több pontban a precíziós gépekkel kapcsolatos tananyag. A mezőgazdasági gépész és a mezőgazdasági gépjavító képzésekben nem jelenik meg ez az ismeretanyag, és ugyanígy hiányzik a mezőgazdasági technikus- és gazdaképzésekből is, pedig ezekben is van gépkezeléssel kapcsolatos modul, melynek keretében indokolt lenne az innovatív technológiákkal való megismerkedés kötelezővé tétele. Ezen a helyzeten várhatóan változtatni fog a Mezőgazdasági Gépforgalmazók Országos Szövetsége és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködésével indult "Legyél Te is Mezőgépész!" program, amely egyebek mellett duális képzéssel, valamint ösztöndíjprogrammal kívánja bővíteni a precíziós gazdálkodással kapcsolatos ismereteket.
A felsőoktatást tekintve a FELVI.hu-n elérhető szakleírások alapján a 2017-ben induló képzések között mindössze egy alap- (BSc), három mester- (MSc), valamint az osztatlan agrármérnöki képzésben szerepel nevesítve a precíziós mezőgazdaság témakör. Ennek ellenére a hazai agrár-felsőoktatási intézményekben gyakorlatilag mindenhol szerepel a tananyagban, de sok esetben nem önálló, illetve csak választható tárgyként. Néhány egyetemen a nem agrárjellegű képzéseken is megjelenik a szakterület (2. ábra).
2. ábra: Precíziós képzés a felsőoktatásban (Forrás: Felsőoktatási intézmények adatközlése)
A precíziós mezőgazdaság alapjaival (GPS, művelési zónák, differenciált kijuttatás, vegetációs index stb.) a közép- és felsőfokú mezőgazdasági oktatásban minden tanulónak találkoznia kellene, amire építve továbbképzéseket, illetve posztgraduális képzéseket lehet indítani. Az egyetemeken emellett hangsúlyt kellene kapnia a precíziós gazdálkodás gazdasági vonatkozásainak (Kemény et al., 2017). A precíziós gazdálkodással kapcsolatos ismeretek elterjesztése a szaktanácsadók ilyen irányú továbbképzését is szükségessé tenné.
Gaál Márta – Kemény Gábor – Rácz KatalinAgrárgazdasági Kutató Intézet
Hivatkozások jegyzéke:
Kemény G., Lámfalusi I., Molnár A. (szerk.) (2017): A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata. Agrárgazdasági Könyvek. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, Hamza E., Rácz K., Szabó D. (2017): Agrár-Munkaerőpiaci Barométer felmérés. Kutatási jelentés. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest
Milyen lehetőségeket kínálnak az egyetemek?
– hozzászólások intézményi oldalról
Dr. Milics Gábor – Széchenyi Egyetem
A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Karán a mezőgazdasági képzésekben hosszú idő óta szerepel a precíziós gazdálkodás oktatása. A hazai felsőoktatási intézmények közül az elsők között voltunk, akik a helyspecifikus gazdálkodáshoz köthető kutatási eredményekkel megismertették a hallgatókat. A kezdetekben még csak a kötelező egybefüggő műszaki gyakorlat részeként hallhattak a diákok a technológiai lehetőségekről, később már önálló tantárgyként is megjelent a precíziós gazdálkodás. Természetesen azok a hallgatók, akiknek a kötelező órái között nem szerepel a tantárgy, szintén hallhatnak a technológia nyújtotta lehetőségekről, hiszen például a mezőgazdasági tér- és környezetinformatika tantárgy keretében, vagy a műszaki tantárgyak oktatása során elkerülhetetlen, hogy érintsük a precíziós gazdálkodás agrár-informatikai vagy műszaki megoldásait.
A Széchenyi István Egyetemen a hagyományos képzési struktúrán felül fontosnak tartjuk, hogy levelező, távoktatási, illetve szakmérnöki képzésekkel is rendelkezésére álljunk az felsőfokú tanulmányokra, továbbképzésekre igényt tartó hallgatók számára.
Most érkezett el az idő arra, hogy az országban elsőként elindítsuk a precíziós gazdálkodási szakmérnök, illetve a precíziós gazdálkodási szaktanácsadó képzéseinket. A szakmérnöki képzések elsősorban azokat a már diplomával rendelkező szakembereket célozzák meg, akik szeretnék ismereteiket felfrissíteni, illetve egy-egy témakörben elmélyíteni. A képzésre a gyakorló gazdálkodókat, illetve a technológia iránt érdeklődőket várjuk. Mivel levelező munkarendben dolgozunk, igyekszünk a munkacsúcsokat elkerülni a kontaktórák oktatása során, így a törzsanyag elsajátítására az október végi–november eleji időpontot határoztuk meg. Így az eredetileg augusztus végi jelentkezési határidőt meghosszabbítva várjuk leendő hallgatóinkat. A képzésekről bővebb információ a
http://felveteli.sze.hu/-kepzesek oldalon található. A tantárgyi tematika összeállításánál az elméleti és a gyakorlati igényeket is figyelembe vettük. Érintünk minden olyan témakört, ami a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges.
Juhász Csaba – Debreceni Egyetem, MÉK
A Debreceni Egyetemen a precíziós mezőgazdaság oktatása az agrár-felsőoktatási intézmények között is kiemelkedően hosszú, közel két évtizedes múltra tekint vissza. Természetesen ezen időszak alatt a képzés tartalma 4-5 évenként az eredményeket megtartva, de folyamatosan átalakult. A képzés Debrecenben alapvetően agrár-természettudományos alapokon indult, míg máshol a műszaki gépészeti alapok voltak erősebbek. Meghatározó volt az agroökológiai potenciál (víz, talaj, biológiai alapok) felmérése, amelyhez a már meglevő hazai és nemzetközi térinformatikai és távérzékelési eredményeink biztosítottak jó alapokat.
A precíziós mezőgazdaság oktatási koncepciójának kialakítása során a hagyományos képzéshez viszonyítva a hallgatóknak el kellett sajátítaniuk növénytermesztési és állattenyésztési környezet térbeli és időbeli kapcsolatok új értelmezését. Számos olyan szakismeretet kellett bevezetni pl. új szenzorok, mérési elvek, geostatisztika, távérzékelés stb., amelyet az oktatóknak is most kellett részben elsajátítani. A fiatal oktatók erre fogékonyak, míg a hallgatók nagy részének az informatikai és kommunikációs általános ismeretei nagyon gyorsan fejlődnek. Erre építve kellett a hallgatók kreatív gondolkodását kialakítani. Ebben segítenek az általános oktatási eszközként kezelt modellezési és modellépítési oktatási eszközeink. A precíziós mezőgazdaság szakmai képzése nagyon eszközigényes, a korszerű gépekkel szerzett gyakorlat és ezek biztosítása kulcskérdése a képzési kompetenciák elérésének. A Debreceni Egyetemen a most elkezdődő műszeres fejlesztések erre nemzetközileg összevethető kereteket biztosítanak. Mára a precíziós mezőgazdaság valamennyi agrárképzési szinten megjelent, mint az agrárképzés stratégiai iránya és a közeljövő gyakorlata. Jelenleg kiemelhetőek a talajművelési, vízgazdálkodási, kertészeti és állattenyésztési területek elméleti és gyakorlati fejlesztései.
Az elmúlt években a magyar hallgatók mellett az angol nyelvű nemzetközi agrár-környezetgazdálkodási MSc képzés keretében a kötelező tárgy lehallgatása után többen választották ezt a területet szakdolgozati témaként is.
Összefogás és célprogram a mezőgépész szakmában uralkodó munkaerőhiány csökkentésére, amely gátja a precíziós technológia térhódításának
Dr. Medina Viktor – Megfosz
Csakúgy, mint a gazdaság egyéb területén, a mezőgazdaságban is olyan folyamatos technológiai és technikai fejlődésnek lehetünk tanúi, amely a kor kihívásaira választ adni hivatott. Mindannyiunk előtt ismert tény, hogy egyre kisebb termőterületről kell biztonságos élelmiszerrel ellátni a növekvő népességet, azaz biztosítani a tervezhető és növekvő hozamot. A gépfejlesztésnél szempont tehát a hozam növelése, a költségek mérséklése, a leállási és javítási idő csökkentése és a kényelmesebb munkakörülmények megteremtése. Az így indukált technikai korszerűsítés ráadásul a gépek egyszerűbb és gyorsabb szervizelhetőségét eredményezte. A fejlesztések nyomán bevezetésre kerültek különböző informatikai és távdiagnosztikai megoldások. A gépkezelők kényelmét pl. automata kormányzás, légkondicionált fülke és ergonomikus ülés szolgálja. A kor kihívásaira adott válasz a precíziós gazdálkodás bevezetése is, ami segíti a hozam növelését, kiszámíthatóságát, a jobb terményminőséget, a hatékonyabb és precízebb vegyszerhasználatot és tápanyag-utánpótlást, valamint a beavatkozások pontos monitorozását.
A fejlődés eredményeként azonban munkaerőhiány alakult ki, hiszen az új eszközökhöz új, speciális ismeretekre van szükség, melyekkel a régi szakemberek nem rendelkeztek, továbbképzésükre volt szükség. Ennek a megoldása azért ütközött nehézségbe, mert a képzési rendszer nem tudta lekövetni megfelelően a modernizációs folyamatot. Az oktatók és tanárok továbbképzésére nem alakult ki megfelelő struktúra, az új, korszerű gépek beszerzésére pedig az iskoláknak nincs pénze.
A mezőgazdasági gépforgalmazók és -gyártók a problémát első körben egyénileg, cégen belül igyekeztek megoldani, ezért saját képzést indítottak. Tényleges megoldást azonban ez sem jelentett, ráadásul a termelői, felhasználói oldal munkaerő-képzési problémájának kezelésére szinte semmilyen megoldás nem született. Az üzemeltetői oldalon tehát a megfelelően képzett gépkezelőkből, karbantartókból, precíziós gazdálkodási ismeretekkel rendelkező szakemberekből nagy hiány van. Ez több problémát is felvet. A termelők nem tudják teljes mértékben kihasználni a gépekben rejlő potenciált, ill a megfelelő szakmai ismeret hiányából eredő hibák a nagy értékű gépek esetében óriási anyagi kárt okozhatnak.
Az így kialakult helyzet kezelése komplex feladat és több együttműködő partner bevonását teszi szükségessé. A probléma súlyosságát jól jellemzik a precíziós gazdálkodást elemző cikkek.
A MEGFOSZ a szakember-utánpótlás és a munkaerőhiány megoldására életre keltette a „Legyél Te is mezőgépész!” programot. Ebben összefogott a teljes tagság, közel 100 cég, majd ehhez az együttműködéshez csatlakozott a hazai mezőgazdasági gépgyártókat összefogó MEGOSZ is. A program első lépésben azt tűzte ki célul, hogy felhívja a figyelmet a mezőgépész szakmára, annak szépségeire és lehetőségeire. Szeretné megváltoztatni a sokakban jelenleg is élő hamis képet, és felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgépészet elsősorban már nem egy olajos, nehéz fizikai munka, hanem folyamatosan tolódik az informatikai megoldások irányába. A hiba megállapítása egyre gyakrabban távdiagnosztikával, illetve laptoppal történik, a javítás pedig általában egy-egy panel vagy egység cseréjével megoldható. A traktorkezelők helyzete is megváltozott. Folyamatosan lecserélődnek a traktorok és a korábbi kényelmetlen munkakörülményeket felváltja a légkondicionált fülkével felszerelt, kényelmes üléssel, automata kormányzással ellátott, precíz kezelést igénylő technika, ami lényegesen komfortosabb munkakörülményeket biztosít. A program célja tehát elsősorban a szakma népszerűsítése és a fiatalok figyelmének felhívása egy olyan szakmára, ahol hosszú távon biztosított a karrierlehetőség és a munkakörülmények folyamatosan javulnak.
A program kiterjesztésében jelentős szerepet játszott a MEGFOSZ és Földművelésügyi Minisztérium által aláírt együttműködési megállapodás is, melyben a Minisztérium kinyilvánította szándékát a probléma közös megoldását illetően. Ez az együttműködés azért jelentős, mert a Minisztérium irányítása alá tartozik az a 29 iskola, ahol jelenleg középiskolai szintű mezőgépész képzés folyik. A képzés infrastrukturális háttere azonban eléggé heterogén, amely problémára a FM és a MEGFOSZ is keresi a megoldást. Sajnos a mezőgazdasági gépek oktatási célú beszerzése meghaladja az iskolák pénzügyi lehetőségeit, ezért nem tudnak újabb gépeket beszerezni, hogy azokon mutassák be az új, korszerű gépeket, eszközöket és technikákat, illetve a precíziós gazdálkodást.
A pénzügyi, financiális kérdések folyamatos fejtörést okoznak a program működtetésében és a termelők gépbeszerzése során is. A versenyképesség fenntartásához, illetve növeléséhez viszont elengedhetetlen a géppark folyamatos megújítása, amely jelentős pénzügyi erőforrásigényt támaszt. Ennek a problémának a megoldásában van nagy jelentősége annak, hogy idén az MKB Bank is csatlakozott partnerként a „Legyél Te is mezőgépész!” programhoz. Az együttműködés keretében egyik oldalról anyagilag is hozzájárul a programhoz, másik oldalról segít a fiatalok pénzügyi és gazdasági ismereteinek bővítésében. Ezenfelül olyan speciális üzleti finanszírozási csomagokat állít össze, amely segíti a termelőket megfelelő forráshoz jutni, hogy megújítsák, fejleszthessék és versenyképes színvonalon fenntarthassák mezőgazdasági gépparkjukat. Ez az együttműködés teremtheti meg a feltételét a „Legyél Te is mezőgépész!” program továbbfejlesztésének is. A program első lépésben a szakma népszerűsítését és presztízsének növelését tűzte ki célul, ezzel azt kívánja elérni, hogy a munkaerőhiányt motivált fiatalokkal csökkentse. Következő lépésben azonban szükség van a szakmában már tevékenykedők továbbképzésére is, ami szintén csökkentheti a szakemberhiány problémáját. A gépjavítók továbbképzését a cégek már elkezdték, de a termelők, gépkezelők és -karbantartók szemléletformálása és tömeges szakmai képzése még előttünk álló feladat. A precíziós gazdálkodás terjedése és sikere remélhetően hozzá tud a szemléletváltozáshoz járulni, ezért keressük ezen a területen is az együttműködési lehetőségeket.
Szoros együttműködés a gépkereskedelmi piac egyik meghatározó szereplője és az egyetemek, kutatóintézetek között
Hadászi László – KITE Zrt.
A precíziós gazdálkodás ismeretéhez, terjesztéséhez elengedhetetlen az agrotechnológiai, műszaki és informatikai ismeretek minél korábbi terjesztése, elültetése a fiatal gazdálkodók fejében. A KITE Zrt. ezért kiemelten fontosnak tartja a mezőgazdasági képzésben való részvételt, illetve annak segítését.
Cégünk nagy hangsúlyt fektet a phd-fokozattal rendelkező kollégák foglalkoztatására a K+F tevékenység tudományos megalapozottságának érdekében. Jelenleg hat ilyen tudományos fokozattal rendelkező munkatársunk van, de természetesen támogatjuk munkavállalóink ilyen típusú tudományos kutató tevékenységét a jövőben is.
A KITE Zrt. a hazai egyetemekkel és kutatóintézeti hálózattal szoros együttműködést alakított ki, melynek célja, hogy a gyakorlatban versenyképes tudással rendelkező, a precíziós gazdálkodást ismerő szakemberek dolgozzanak. Ennek része a 2016-ban elnyert GINOP pályázat programja is, melyben a Debreceni Egyetemmel közösen a precíziós gazdálkodási tananyag kifejlesztését vállaltuk. A felsőoktatási intézmény munkatársai elvégzik a precíziós gazdálkodást megalapozó kísérleti fejlesztéseket, valamint műszaki-, informatikai- és termesztéstechnológiai ismereteket rendszerbe foglaló, azok gazdasági vonatkozásait tartalmazó képzési módszertant fejlesztenek.
A KITE Zrt. több évtizedes együttműködésben áll több hazai felsőoktatási intézménnyel, mint a Szent István Egyetem, valamint az említett Debreceni Egyetem. Szakembereink vendégelőadóként tartanak kurzusokat az alap-, a mester- és a doktori képzés területén is, valamint az egyetemek tudományos, szabadidős tevékenységeiben is részt vesznek. Különböző tudományos diákköri konferenciákon a KITE Zrt. segítségével mintegy 10 hallgató mutatott be dolgozatot, melyek közül 6 országos helyezést is elért. Rajtuk kívül számos szak- és diplomadolgozat is elkészült a fenti témában, illetve 2016-ban megvédésre került egy doktori phd-értekezés is a Debreceni Egyetemen A kukorica hagyományos és csökkentett menetszámú talajművelési rendszereinek komplex elemzése címmel Ferencsik Sándor tollából. A hagyományos szakképzés mellett nagy jelentőséggel bír más diszciplinákban is a precíziós gazdálkodási szemlélet terjesztése, ennek keretében a KITE Zrt. és a Miskolci Egyetem szerződést kötött duális képzés kialakítására, melynek köszönhetően Dr. Sulyok Dénes 2015 óta óraadó a Miskolci Egyetem Földtudományi Karán, tantárgyának címe: Mezőgazdasági geoinformatika.
Nagy hangsúlyt fektetünk kollégáink szakképzésére is, akik külföldi, elsősorban USA-beli és németországi tanulmányutakon ismerhetik meg a legújabb trendeket a gyártók és helyi farmok meglátogatásának alkalmával. Erre előszeretettel hívjuk partnereinket is, hiszen itt láthatják a legújabb precíziós megoldásokat. Az egyetemi kutatóintézetekkel és a szaktanácsadó hálózatok szakembereivel való találkozások pedig a szakmai berkekben való kapcsolatok kialakításában segítenek.
A KITE Zrt. nagy hangsúlyt fektet a K+F ismereteinek átadására. Ennek és a már említett GINOP pályázatnak a keretében részt vettünk az AKI 2017-ben elkészült A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata című tanulmányának összeállításában. Emellett cégünk számos képzési lehetőséget biztosít a partnereknek, ahol a precíziós gazdálkodással kapcsolatos ismereteiket bővíthetik. A gépkezelői oktatásainkon minden hasznos információt megkapnak a műszaki eszközök használatával kapcsolatban, és a hagyományosnak mondható KITE-s rendezvényeken, mint a növényvédelmi továbbképzés, is egyre nagyobb teret nyer a precíziós technológia bemutatása. 2017 januárjában megrendeztük az első konferenciánkat, melynek keretében a KITE Zrt. szakemberei, valamint hazai vendégelőadók tájékoztatták a növénytermesztő szakembereket a legújabb trendekről. Emellett 2009 óta önálló szántóföldi rendezvényeinken is bemutatjuk ismereteinket a precíziós gazdálkodás terén.
Végül, de nem utolsósorban érdemes szót ejtenünk a precíziós gazdálkodás intézményesített oldaláról is. 2017. július 31-én tartotta alapító ülését Magyarország első olyan szervezete, mely a magyar gazdálkodók versenyképességének fenntartásához elengedhetetlen művelési módszer elterjesztését tűzte zászlajára. Megalakult a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület, melyben elnökségi tagként foglalok helyet. Az egyesület elnöke Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense, mely azt is mutatja, hogy a csoport feladatai között kiemelt szerepet kap majd a fiatalok útjának jó irányba terelése is.
-an összeállítás-
