A február, valamint a március első dekádja Szákszenden is nagyon csapadékos volt, így a földeken nem lehetett dolgozni, viszont sok, a továbbiakat megalapozó feladat került megoldásra. Megrendelték a vetőmagokat, a fejtrágyákat, a startereket, a gyomirtó és egyéb növényvédő szereket, elvégezték a tavaszi munkafolyamatok „vezérgépeinek” – többek között a vetőgépek és a permetezőgépek – felülvizsgálatát és javítását. Amint a márciusi időjárás kedvezőbbre váltott a hónap második felében, „mint börtönéből szabadult sas” felpezsdült a határ, itt is, ott is megjelentek a gépek a földeken, és lelkesen végezték a dolgukat, főként a kissé késésben lévő fejtrágyázásokat, simításokat, talajelőkészítési munkálatokat. Takács Andráséknál sem volt ez másképp, igyekeztek behozni az időjárás okozta lemaradásokat, és teljes erőbedobással elsősorban a búzatáblák fejtrágyázására koncentráltak.
Téli csapadékellátottság
Ha a téli félév csapadékellátását és mérlegét nézzük, az október és a február volt nagyon csapadékos (118, illetve 122 mm-rel), míg a november és a december kifejezetten száraznak bizonyult (16,4, illetve 10,6 mm-rel), a január és a március a hónap második dekádjáig átlagosnak minősíthető. A csaknem lezártnak tekinthető téli félév csapadékmérlege + 81 mm, ami a sokévi átlaghoz viszonyítva kedvező starthelyzetet jelent, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a talajállapotokat romboló és a munkálatokat ellehetetlenítő belvízek, vízállások nem jelentek meg.
Hígtrágya-kijuttatás
Március utolsó napjaiban a legfontosabb feladat a versenytáblán a hígtrágya kijuttatása volt. Ezt a gyakorlatot immár harmadik éve alkalmazzák ezen a táblán, ami azon túlmenően, hogy „alkalmi vétel”, hisz a faluban keletkező hígtrágya hasznosításáról van szó, nemcsak értékes tápanyag, hanem a talaj szervesanyag-tartalmát, biológiai életét és szerkezetét, valamint nedvességtartalmát is kedvező irányba befolyásoló trágyaféleség. Általában 35–40 m3/ha mennyiséget juttatnak ki a jó tápanyag-ellátottságú talajaikra, azonban a versenytáblára a megcélzott nagy termés (16 t/ha) érdekében 50 m3-t juttattak ki hektáronként. Ez a mennyiség megközelítően 130 kg tiszta vegyes hatóanyagot jelent, aminek körülbelül 50 százaléka a nitrogén. Az így kiadott N tehát 65 kg körüli (+ 30 kg P és 35 kg K), ehhez jön majd a starterrel kiszórásra kerülő mintegy 16 kg N (+ 60 kg P), valamint a későbbiekben tápkultivátorral kijuttatni tervezett mintegy 80 kg körüli N hatóanyag, ami már fedezi a kimagasló terméshez szükséges tápanyagigényt, ugyanakkor figyelembe veszi a környezetvédelmi előírásokat is. A kijuttatható hígtrágyamennyiséget leginkább a befogadó terület megengedhető sóterhelése határozza meg. Mindenképpen meg kell akadályozni ugyanis a káros sók felhalmozódását és az ennek következtében előálló másodlagos szikesedést. Ezért nagyon fontos, hogy a hígtrágya-felhasználás éveiben rendszeres legyen a talajok ellenőrző vizsgálata. A hígtrágya-kijuttatás tehát kiemelt figyelmet és hozzáértést igényel, és csak a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. A hígtrágya N-tartalma miatt a versenytáblán is be kellett tartani a szigorú kijuttatási szabályokat is, azaz a vetés előtt két héttel történő kiszórást. Mivel a vetést április közepére tervezik, így kerülhetett sor a hígtrágya március utolsó napjaiban történő kijuttatására. Mint azt az előző beszámolómban említettem, a farmon beszereztek egy célgépet, mégpedig egy Joskin hígtrágyaszórót.
Joskin munka közben
A 4,4 m munkaszélességű gerendelyen 11 darab kapatest juttatja a hígtrágyát a 18 m3-es tarálykocsiból a talajba, 15–18 cm mélységbe. Az egymástól 40 cm távolságnyira elhelyezkedő kapák egyben jól átdolgozzák, fellazítják a talajt, ahogyan ez a helyszínen készített fotón is látható, ezért a következő művelet majd a Horsch Terrano FM talajművelőgépen elhelyezett kultivátorkapákkal és gumihengeres lezáró egységgel a talaj lezárása lesz. A továbbiakban a vetőágykészítés Väderstad Carrierrel történik.
Baktériumtrágya, startertrágya, talajfertőtlenítő kijuttatás
Kíváncsi voltam, hogy vajon mi a véleményük a baktériumtrágyákat illetően, de mielőtt feltettem volna a kérdést, András közölte, hogy természetesen vetőágy készítéskor baktériumkészítményt is adagolnak, de hogy melyik készítményt választja, azt majd a vetés előtt dönti el. Az elmúlt években ugyanis nagyon jó tapasztalatokat szereztek a „baktériumoltással”, így kijelenthető, hogy ez a vetési technológia alaplépésévé vált a starterezéssel együtt. Míg a vetéskor kiadagolt startertrágya – jelen esetben a Timac Agro Duofertil Top 38 NP típusú, 8 N:30 P2O5 összetételű, 200 kg/ha dózisban – a kukorica korai fejlődéséhez, kiváltképp a gyökérfejlődéshez nyújt könnyen felvehető tápanyagokat, addig a talajba juttatott hasznos baktériumtömeg a talaj mikrobiológiai életét, s ezáltal szerkezetét, valamint a tápanyagok gyorsabb feltáródását és könnyebb felvehetőségét hivatott szolgálni. Ugyancsak egy menetben a vetéssel kerül majd sor a Force 1.5G talajfertőtlenítőszer 12 kg/ha dózisban történő kiadagolására is, amivel a kukorica elővetemény esetleges káros hatását szűrik ki. A Force 1.5G a kukoricabogár-fertőzés leküzdése mellett kitűnő hatást fejt ki a csírázási időszakban megjelenő pattanóbogarak, pajorok, drótférgek ellen is.
Vetőgép hidraulikus vetésmélység-szabályozó rendszerrel
Látogatásomkor meggyőződhettem arról is, hogy a gépudvarban minden, a vetéshez és az azt követő feladatokhoz használatos fontos gép és berendezés ellenőrzése, javítása, beállítása is megtörtént. A 12 soros John Deere 1770-es vetőgépet is „menetkész” állapotban találtam, amit tavaly, annak a bizonyos, korábban említett amerikai tanulmányútnak a tapasztalata és tanulsága alapján az úgynevezett Down Force hidraulikus vetésmélység-szabályozó rendszerrel láttak el. A vetőkocsinként felszerelt szenzor érzékeli az adott talajállapotot – keménységet, nedvességet – amire a vetőkocsira felszerelt hidraulikus munkahenger mintegy megfelelő választ adva a kívánatos mélységbe nyomja le a vetőcsoroszlyát. Ez a találmány egyébként az utóbbi évek egyik leghatékonyabb újítása, ugyanis a kutatások bebizonyították, hogy az egyenletes kelés, majd az azt követő egyenletes fejlődés legmeghatározóbb eleme az egyenletes vetésmélység. Ehhez hasonló súllyal a termésmennyiséget befolyásoló tényezők közül talán a megfelelő, és táblán belül a változó feltételekkel együtt változó tőszám bír. Ennek megvalósításához természetesen a preciziós gazdálkodás alapgépei és berendezési szükségesek.
A mélységszabályozó hidraulikus motor a vetőkocsin
Vetésidő
Andrásék naponta nyomon követik a távérzékeléssel elérhető meteorológiai adatokat, így naponta jegyzik a csapadék, a lég- és talajhőmérsékleti értékeket. A látogatásomkor mért talajhőmérséklet 5 cm-es mélységben már 7 oC volt, de az előbbi napokban csak 4-5 oC. A vetést mindenképpen arra a lehető legkorábbi időpontra tervezik, amikor a talajhőmérséklet a vetési mélységben tartósan, azaz legalább 3 napon keresztül eléri vagy meghaladja a 9 oC-ot, mert a vetésidő-kísérletek tanulsága szerint a DKC4751 ezen a talajhőmérsékleten vetve hozta a legjobb terméseredményt. Ha minden a normál kerékvágásban halad, akkor ez nagy valószínűséggel április közepére datálható, ami egy kedvező korai fejlődést és érést eredményezhet. Addigra megérkezik a vetőmag is, és várhatóan megjön az igazi tavasz, sok napsütéssel, pirkadást hozó langyos szelekkel. András mindenképpen még egyszer áttanulmányozza a választott hibrid tulajdonságait, termesztési feltételeit. Tervezi a nemesítőház fejlesztőivel való ismételt konzultációt, hogy a tápanyag, de főleg a tőszámreakciók adatait, görbéit még egyszer áttekintve a legjobb döntést tudja meghozni az optimális tápanyagmennyiség és a tőszám beállításához. Addigra lelkileg is rákészül a nagy „ünnepre”, a termést, a megélhetést és fejlődést jelentő, az új életet megalapozó vetésre.
Dr. Kiss Erzsébet
A cikk szerzője: Dr. Kiss Erzsébet
