A vetésidő kísérleteket 2012-2014. években mészlepedékes csernozjom talajon állítottuk be Debrecenben, 120 kg nitrogén, 80 kg foszfor, 110 kg kálium hektáronkénti egységes tápanyagellátás mellett, tizenkettő eltérő tenyészidejű kukorica hibrid tesztelésére (1. táblázat). Mind a tizenkettő hibrid jó termőképességüket és az érés időszakában kedvező vízleadó képességüket bizonyították. A vizsgálatban egyaránt két- és háromvonalas hibridek is szerepeltek. 2012-ben és 2013-ban a vízhiány, illetve annak eloszlása, 2014-ben viszont a tenyészidőszak második felében hullott nagymennyiségű csapadék okozott problémát.

1. táblázat: a vizsgált években alkalmazott vetésidők (Debrecen)

Vetésidő kísérlet eredményei 

A mai korszerű hibridek rendkívül jó Cold teszt értékkel rendelkeznek, így már akár 6-7°C-os talajhőmérsékletnél vethetők. Ezt bizonyítja hároméves vetésidő kísérletünk is, mivel a vizsgálati évek átlagában a hibridek zöme a rendkívül korai március végi, április eleji vetésidőben érte el a maximális termésmennyiségét. A korábbi vetésidő mellett szól az is, hogy lényegesen alacsonyabbak voltak a betakarításkori szemnedvesség tartalmak. Néhány hibridnél a későbbi, májusi vetésidőkben minimálisan magasabb volt a termés mennyisége, azonban a hatékonyságot csökkenti a szemnedvesség tartalom növekedése.

A három év eredményeit FAO szám szerinti csoportokra osztva a hibridek átlagában értékelem.

2012-ben a legrövidebb tenyészidejű vizsgált hibridek esetében (FAO 290-350) a hibridek átlagában a legnagyobb mértékű termésdepressziót a második, április eleji vetésidőben tapasztaltuk (8,8 t/ha) a kedvezőtlen vetéskori talajnedvesség viszonyok miatt. Ezzel szemben szignifikánsan nagyobb, 10,0 t/ha-t meghaladó terméseredményeket kaptunk az első és a harmadik vetésidőben. Más tendencia érvényesült a hosszabb tenyészidejű hibridek esetében. A 370-390 FAO számú hibrideknél a vetésidő későbbre tolódása, ezáltal a tenyészidő lerövidülése már terméscsökkentő tényezőnek bizonyult. Az első vetésidőhöz képest a második vetésidőben szignifikánsan 0,9 t/ha, a harmadik vetésidőben igen jelentős 2,2 t/ha termésdeficit jelentkezett a hibridcsoport átlagában. Hasonló volt a termésmennyiség alakulása a leghosszabb tenyészidejű (FAO 450-460) vizsgált hibrideknél is. Itt is az első vetésidő bizonyult a legkedvezőbbnek a hibridek átlagában elért 10,5 t/ha terméseredménnyel (1. ábra).

Az aszályos év következtében a betakarításkori szemnedvesség-tartalmak mindhárom vetésidőben rendkívül alacsonyak voltak. A FAO 290-350 érésidejű hibridek átlagában vetésidőtől függően 10,7-14,5%, a FAO 370-390-es csoportban 11,7–15,47% között változott a szemek víztartalma. A leghosszabb tenyészidejű hibrideknél az igen korai, márciusi vetésidő következtében a szemnedvesség 12,6%-ra csökkent a szeptember közepi betakarítás idejére. A vetésidő későbbre tolódása 3,7%-kal és 4,6%-kal növelte a betakarításkori szemnedvességet.

2013-ban a terméseredmények alakulása hasonló volt az előző évhez képest, azonban a hibridek minden vetésidőben lényegesen alacsonyabb terméseredményeket értek el. A kukorica hibridek első vetésidőben elért eredménye ismét kiemelkedő volt. A FAO 290-350 hibridcsoportban a második vetésidőben szintén jelentős terméskiesés jelentkezett az első (9,9 t/ha) és harmadik (9,6 t/ha) vetésidőhöz képest. A termésmaximumot ebben az évben is a FAO 370-390 érésidejű hibridek érték el, közel 11,0 t/ha-t. Az ennél későbbi vetésidőkben már lényegesen alacsonyabb terméseredményeket produkáltak a vizsgált hibridek (8,3 t/ha és 8,7 t/ha). A FAO 450-460-as csoportban a második vetésidő bizonyult a legkedvezőbbnek (8,9 t/ha), ez érték azonban szignifikánsan alacsonyabb volt a rövidebb tenyészidejű hibridek első vetésidőben elért eredményeihez viszonyítva. (2. ábra).

A betakarításkori szemnedvesség-tartalmak az első vetésidővel összehasonlítva jelentősen, 11,0-12,0%-kal növekedtek a megkésett vetésidőkben.

2014-ben az enyhe tél, a tavaszi korai felmelegedés, illetve az őszi lehűlés kitolódása jelentősen befolyásolták a kukoricatermesztés eredményességét. Március, április hónapokban ismét minimális volt az eső mennyisége, a májusban hullott csapadék viszont a fejlődés kezdeti szakaszának és az optimálisnál későbbi vetésidőnek is egyaránt kedvezett. A július, augusztus hónapokban lehullott, a 30 éves átlagot jóval meghaladó nagymennyiségű csapadék hatására a terméseredmények kedvezően alakultak (3. ábra). A FAO 290-350 és a FAO 370-390 tenyészidejű hibridcsoportoknál az első és második vetésidők között minimális termésbeli különbség volt megfigyelhető, ezen hibridek számára a megkésett, májusi vetésidő volt a legkedvezőbb, köszönhetően a vetést követő két hétben hullott 48 mm csapadéknak. Mindkét esetben 11,0 t/ha feletti terméseredményeket mértünk az október eleji betakarítás alkalmával. A leghosszabb tenyészidejű hibridek átlagában pedig a második vetésidő 11,8 t/ha-os termést eredményezett.

A betakarításkori szemnedvesség tartalmak a tenyészidő és a vetésidő kitolódásával egyaránt növekedtek. Míg az első vetésidőben 14,7-18,4% közötti értékeket mértünk a hibridek átlagában, addig a harmadik vetésidőben 23,0%-ot meghaladó volt a szemek víztartalma a kísérlet betakarításakor.

Összességében megállapítható, hogy az április végére, május elejére eső vetésidők egyik évben sem hoztak kiemelkedő terméseredményt. 2012-ben is a vizsgált hibridek esetében a legnagyobb mértékű termésdepressziót a kedvezőtlen vetéskori talajnedvesség viszonyok miatt az április eleji, második vetésidőben tapasztaltuk. 2013-ban a kora tavaszi belvíz következtében kitolódott a hibridek optimális vetésideje, ami a terméseredményekben is megmutatkozott, a vetésidők közötti tendenciák is az előző évhez hasonlóak voltak. 2014-ben pedig a második vetést követő két hétben hullott mindössze
4 mm volt kedvezőtlen.

Mindezen okok miatt nagyon fontos ismernünk a kukorica hibridek egyedi tulajdonságait, mivel azok másképp reagálnak az időjárási szélsőségekre. Napjainkban rendkívül jó termőképességű és jó tulajdonságokkal rendelkező hibridek közül választhatnak a termelők, amit az adott ökológiai viszonyoknak megfelelően kell kiválasztani. Tartsuk szem előtt, hogy a mai korszerű kukoricatermesztésben a vetésidőt is csak hibridspecifikus módon célszerű alkalmazni.

Bene Enikő

AKI

A cikk szerzője: Bene Enikő