Ennek megvalósításához a menet közben is változtatható adagmennyiség kijuttatására alkalmas szórógépek elterjedése alapvetően fontos. Ma már nemcsak a mûtrágya-kijuttató gépek esetén meghatározó a pontos precíziós termeléshez is elengedhetetlen programozható adagmennyiség, hanem terjednek – a szilárd szerves anyagok (pl. istállótrágya, komposzt, stb.) kiszórását végző szervestrágya-szóró gépek körében is – az automatikus vezérlésû rendszerek. Az így tervezett tápanyag-kijuttató gépek esetén is szükséges a rendszer illesztése a termelési szerkezet megújítását hozó változatai (un. táblatérképek vagy hozamtérképek alapján), s a számítógép által vezérelt mûholdas rendszer (GPS és DGPS) jól illeszthető elemei lehetnek. E probléma azonban már nemcsak a tápanyag-utánpótlás tárgykörét érinti, hanem komplex rendszert képez a kultúrnövények termesztésének többi mûveleteivel és azok technológiájának további alakításával.

 A tápanyag-kijuttató gépek fejlesztési irányai a munkaszélesség növelése, a szórásegyenletesség javítása és az üzem közbeni kijuttatott adagmennyiség változtatásának terén valósíthatók meg. A kijuttatott anyagfélék irányának és a röppálya távolságának – valamint ezeket a tényezőket befolyásoló beállítási adatok és konstrukciós paraméterek – ismeretében ma már a 20-30 m munkaszélesség felett üzemelő gépek esetén a CV=5-10 % szórásegyenlőtlenség is megvalósítható.

 Az ipari eredetû tápanyagok (mûtrágyák) kijuttatásánál a hazai gyakorlat is, akárcsak külföldön elsősorban a szemcsék röpítése elvén mûködő un. centrifugális rendszerû gépeket alkalmazza a legnagyobb számban. Ezek közül is a röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépek nagyarányú elterjedésüket sokrétû alkalmazhatóságuknak, egyszerû szerkezetüknek, csekély karbantartási igényüknek és nem utolsósorban kedvező beruházási költségének köszönhették. E gépek konstrukcióját használják előszeretettel a precíziós termelésben, ezért a szórásképpel összefüggő elemek ismertetését is elvégezzük a következőkben.

 A röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépek különféle halmazállapotú (pl. por, szemcsés) mûtrágyák, valamint kalászos gabonák (búza, árpa) tág határok közötti (10-5000 kg/ha) kiszórásában alkalmazhatók. Szórásképük – körgyûrû cikk alakú beszórt területe alapján – trapéz vagy háromszög alakú. A körgyûrû cikkben szórt mûtrágyasáv szélessége befolyásolja a gép keresztirányú szórásképét. Üzemeltetéskor a területre kiszórt mûtrágya egyenletességének megfelelő – a szóráskép által meghatározott – átfedéssel kell a munkát elvégezni. Az átfedés mértékének függvényében változik a szórásegyenlőtlenségi tényező értéke. A körgyûrû alak egyenletesség jelentősége lejtős területeken és a táblaszéleken növekszik meg, ekkor ugyanis a megfelelő beállítás lehetővé teszi a mûtrágyák egyenletes kiszórását. Ez természetesen a mûholdas rendszerben készített táblatérképekkel összhangban is történhet.

 A röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépekkel kis- és nagy mennyiségû mûtrágyaadagok is kijuttathatók, így fej-, kiegészítő és alaptrágyázás során egyaránt jól alkalmazhatók. Munkaminőségüket a kiszórt mûtrágya fizikai tulajdonságai, mennyisége (kg/ha) és a gép beállítási paraméterei egyaránt meghatározzák. Mind agrotechnikai, mind mûszaki szempontból megfelelő minőségû munkavégzés valósítható meg ezekkel a gépekkel, ha

•  jó minőségû, megfelelően kezelt mûtrágyát használunk;
• a mûtrágya mennyiségétől és jellemzőitől függő beállítási értékkel;
• a kiszórt sávok megfelelő mértékû átfedésével.

 A mûszaki és agrotechnikai követelmények betartásával a gépekkel egyidőben több feltételt lehet kielégíteni. Az előnyöket jelentős mértékben növelhetjük a röpítőtárcsás mûtrágyaszórók alkalmazása során, ha a szilárd mûtrágyák kijuttatásán kívül a kalászos gabonák (búza, árpa, stb.) szórva vetésében is megfelelő munkaminőséggel alkalmazhatók.

 Az egyszerû szerkezeti elemek (röpítőtárcsa, lapátok) kialakítása, illetve azok beállítása (röpítőtárcsa fordulatszáma, magassága, formája, lapátok száma, szöghelyzete, adagolási helye) lényegesen befolyásolják a végzett munka minőségét.

 A különböző gyártmányú, és ennek megfelelően egymástól kisebb-nagyobb konstrukciós eltérésekben különböző röpítőtárcsás gépek többségénél a megfelelő gépbeállítás esetén agrotechnikai szempontból megfelelő munkaminőség érhető el 18-24 m munkaszélességnél. A területteljesítmény ennek függvényében az adagmennyiségtől, illetve a haladási sebességtől függ.

 A gép beállítási adatainak a munkaminőségre gyakorolt hatása igen fontos, így azok tudatos alkalmazása a gépet üzemeltető részére alapvető követelmény. Vizsgálatok szerint a gép jellemző adatai közül a munkaszélességet és a szórásegyenletességet a legjobban befolyásolja:

• a konstrukciós kialakítás alapján:

• a beállítási adatok alapján:

 Kis mennyiségû mûtrágyák szórásakor (50 kg/min) az egyenletesség általában javul, azonban a 2 db rövid, és beállítását tekintve 9-10°-kal hátrahajló szórólapát alkalmazása szükséges lehet. A forgásirányt tekintve előrehajló lapátok alkalmazásakor növekszik a szemcsék repülési sebessége, így a szórásszélesség is, de ugyanakkor romlik a szórás egyenletessége.

 Az egyenletes mûtrágyaszórás további fontos feltétele a kiszórandó adagmennyiségtől függően az adagolási hely helyes megválasztása. A vizsgálatok szerint az optimális adagolási tartomány a tárcsák közös szimmetriatengelye felöli, a haladási irányba eső első térnegyedben határozható meg. Nagyobb mûtrágyamennyiség kiszórásakor (>50 kg/min) az adagolási hely forgásiránnyal ellentétes irányú eltolásával érhető el a kívánt szórásegyenletesség. Általában kedvező, ha az adagolás a tárcsa lapátozott részére történik, ezért célszerû a lapátokat a tárcsa középvonalához közel vezetni.

 A tárcsa magassági helyzete is befolyásolja a röpítési távolságot. Enyhén kúpos (7-10°) tárcsák alkalmazása esetén a 800-1200 mm közötti tárcsamagasság a megfelelő beállítási érték. A tárcsamagasság befolyása – a korábbi paraméterekhez képest – kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségû. Ferde hajítással a szóráseloszlás és a röpítés távolsága kedvezően befolyásolható, amely a tárcsák kúpos kiképzésével, hátrafelé emelt beállításával vagy a lapátok speciális kiképzésével érhető el.

 A szervestrágya-szóró pótkocsik alkalmazási területe is jól illeszthető a mûholdas táblatérképekkel meghatározott precíziós termelési szerkezethez, mivel a nagy munkaszélességû szórószerkezetû gépeknél már rendelkezésre áll a kedvező szórásegyenletesség (CV=15-20 %) is. A gyakorlatban a GPS és DGPS rendszerekkel megvalósítható kiadagolást még csak kezdetleges stádiumban használják. A szilárd szerves tápanyagok kijuttatásakor szintén fontos a pontos precíz adagolás meghatározása, elsősorban kisebb adagmennyiségek (~5-20 t/ha) esetén. A kedvező aprítás és munkaszélesség együttesét befolyásolja a szórószerkezet kialakítása különféle szerves anyagok kijuttatásakor. Az un. kombinált szórószerkezetû gépek – két vízszintes rendszerû bontóhengerrel és két függőleges tengelyû szórótányérral kialakított szórószerkezetû változata – alkalmas a változó térfogattömegû anyagok (komposzt, szalmás baromfitrágya, szarvasmarha és sertés istállótrágya) precíziós kijuttatására.

 A gyakorlati alkalmazási köre mind a mûtrágyák, mind a szerves trágyák esetén növekszik a hozamtérképek segítségével végzett tápanyag-kijuttatás gyakorlati felhasználásában. Ezt hazánkban jelenleg kísérleti körben használják, de alkalmazását segíti az automatizálási rendszerek pontosságának növekedése és az elektronikai vezérlés terjedése mind az erőgépek, mind a munkagépek kezelésében.                                                    

A cikk szerzője: Kassai Zsolt