A tábla, mint a gazdálkodás alapegysége és annak homogenitása fikció, ezt figyelmen kívül hagyni komoly versenyhátrányt okoz a mai magyar mezőgazdaságban, különös tekintettel a heterogén talajviszonyokra és csapadékeloszlásra.

Magyarországon a tápanyag-utánpótlás színvonalát általánosságban nem a növények igénye, hanem az adott üzem nyereségessége és a műtrágya- és gépgyártók kínálata vezérli.

A tápanyag-utánpótlás hatékonyságának növeléséhez a jelenleginél nagyságrendileg részletesebb információgyűjtést és feldolgozást kellene folytatni, ezek alapján kellene cselekedni.

A mi technológiánkban az első lépés a céltermés meghatározása nem táblaszinten, hanem homogén termőzónánként. Erre mi multispektrális légi felvételeket használunk.
A második a talaj tápanyagkészletének felmérése mintavételi terenként. A tanácsadást követően az NPK hatóanyagok kijuttatása mono műtrágyákkal történik, a mikro- és mezoelemek kijuttatásához speciális tábla- és növényspecifikus Sileno műtrágyákat biztosítunk a partnereinknek. Ezek a mikroelemes műtrágyák olyan viszonyban vannak a gyári készítményekkel, mint a házi készítésű snidlinges vagy fokhagymás sajt a hipermarketes trapista sajttal... A százmilliárdos beruházást igénylő műtrágyagyárakban sokkal jobban adjusztált műtrágyákat lehet gyártani és hatalmas marketingköltséget mögé rakni, de valóban ezt igényli-e a növény? A növények igényéről az MTA tartamkísérleteiből tájékozódhatunk. Mivel ezeket többé-kevésbé homogén talajviszonyok között állították be, az alkalmazásukhoz is homogén termőzónákra van szükség és olyan műtrágyagyártási technológiára, amelyik táblaszintre képes starter és kiegészítő műtrágyákat gyártani és olyan kijuttatási technológiára, ami a megfelelő műtrágyát a megfelelő helyre juttatja a megfelelő mennyiségben. Ilyen gyártási technológia csak egy van, a hidegen kevert műtrágyagyártás mikroelem bevonatokkal. Annak oka, hogy mégsem ez az általánosan elterjedt módszer csak egy magyarázata van a komplex műtrágya gyártók marketing nyomása, amihez alkalmazkodtak a műtrágya-kijuttató gépeket gyártók is. Ha nem így lenne, akkor nem repítőtárcsás műtrágyaszórókat használnának szinte kizárólag a gazdálkodók, hanem pneumatikusakat is, amelyekkel egyenletesen bármilyen nem vizes műtrágyát ki lehet juttatni ami átfér a csövön, például kevert műtrágyákat. A Jó Gazda Programról és a Sileno műtrágyákról nyilatkozó két partnerünk véleménye azért is fontos, mert azt bizonyítja, hogy a technológia kisebb területeken 100–400 ha nagyságrendben is működik.

Külön szeretném kiemelni a nitrogénhez kötött mikroelemes N-micro műtrágyáinkat, amelyekkel mód van a starter műtrágyázás vagy kultivátorozás közben a nitrogénnel egy menetben biztosítani a cinket, bórt és egyéb mikroelemeket.

 A 3*15 és 8-24-24 típusú műtrágyák miatt halmozódik fel a 400–900 ppm foszfor bizonyos területeken, miközben máshol 50–100 ppm van ugyanabban a táblában. A gyártók érdekeinek és a kényelemnek az előtérbe helyezése a növény igényeivel szemben sokkal nagyobb hiba, mint az esetleg nem megfelelő külcsín. Ennek fényében érthetetlen, hogy a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás miért olyan lassan terjed. A termelők sokkal könnyebben adnak ki 7-8 milliót egy robotkormányra, mint egy mérleges műtrágyaszóróra, miközben a költségek 40%-át a műtrágyaköltség teszi ki. A friss műtrágya hatásról nem tudok mit gondolni. Ha az MTA kutatói jól végezték a dolgukat, akkor ezt a tényezőt is bemérték az alatt az 50 év alatt, amióta mű-
trágyázási tartamkísérleteket végeznek. Ha nem, az pech, de számomra ez nem valószínű. Az igazi kérdés nem is az, hogy a pótlólagos ráfordítás hoz-e eredményt, hanem az, hogy a források korlátozottak és a pluszbefektetés, pl. foszfor műtrágya, a foszforral feltöltött vagy hiányos talajon hozza-e a nagyobb megtérülést.

Közismert igazság, hogy az információ hatalom. Az élet minden területén terjednek a szenzorok, kamerák és adatokat számítógépekkel dolgozzák fel. Miért gondoljuk, hogy pontosan a mezőgazdaságban nincs szükség a növényállományról részletesebb információkra és azoknak a számítógépes feldolgozására. Szeretnénk, ha a termelők nagyobb mértékben támaszkodnának ezekre a technológiákra és a lehetőségeik kiterjesztéseként élnék meg ezek használatát, nem pedig valamilyen pluszteherként.

dr. Szabó Balázs

ügyvezető

Szommer Szabolcs


gazdálkodó, Nagykanizsa

100 hektáron gazdálkodom Nagykanizsa mellett. Két éve használok Sileno műtrágyákat. Régebben egyedül lombtrágyákkal oldottam meg a mikroelem-utánpótlást és komplex vagy kevert műtrágyát használtam alapműtrágyának.
A Dr. Szabó Agrokémiai Kft. növény- és talajspecifikus mikro- és mezoelem tartalmú Sileno műtrágyákat szállít számomra. Ezekkel egy menetben tudom megoldani az összes szükséges elem talajba történő kijuttatását. Ugyanazért az árért sokkal több hatóanyagot tudok kijuttatni és mivel nem keverem a gombaölő szereket a lombtrágyákkal, ezért hatékonyabb a gombák elleni védekezésem is. Tavaly az őszi árpám a legszebb volt a környéken és általában a növényeim nagyon jó kondícióban vannak miközben a költségeim nem növekedtek.

Szeretnék a helyspecifikus gazdálkodással is foglalkozni, de a kis terület miatt egyenlőre nem tudunk beruházni a szükséges gépekbe.

Török Tamás,


Kabala Ménes Kft., Rádiháza

Cégünk összesen 380 ha területen gazdálkodik. A Jó Gazda Program keretében megvalósuló helyspecifikus gazdálkodás iránt akkor kezdtem komolyabban érdeklődni, amikor az őszi búza betakarításakor kocsinként vettek mintát és a táblán belül jelentős eltérések mutatkoztak a minőségi paraméterekben. Később vettem észre azt, hogy a termés mennyiségének növekedésével egyenes arányban romlik a minőség. Ebből arra következtettem, hogy a homogén tápanyag-utánpótlás miatt a jobban termő területeken kevés volt a nitrogén a megfelelő minőséghez.

Tavalyi évben tudtam először a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás után aratni, és megszűnt a táblán belüli eltérés a minőségben, azaz azonos minőségű terményt tudtunk előállítani táblán belül. Mivel a talajadottságaink nem túl jók, ezért a műtrágyaköltség növelésével óvatosan kell bánnunk, ezért a meglévő forrásainkat elsősorban azokon a területeken használjuk fel, ahol a talajadottságok nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak. Ehhez ez a program nagy segítséget nyújt. A szükséges információk összegyűjtését, s feldolgozását, a szórástérképek elkészítését, a mikroelemes Sileno műtrágyák biztosítását a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. végzi, ezzel nekem sokkal több időm marad a termelés szervezésére.

A cikk szerzője: Dr. Szabó Balázs