A fejlesztési feladat megvalósításában az FVM Mûszaki Intézet fejlesztő- és funkcionális vizsgálatokkal vett részt. A sertéstelep nem rendelkezik saját tulajdonú hígtrágya hasznosító-elhelyező területtel. A néhány évenként megújítandó bérleti szerződések keretében rendelkezésre álló hígtrágya hasznosító terület 50 ha. A területnagyság azonban nem stabil, függ a tulajdonosok hozzáállásától. Ez a hígtrágya mennyiségét radikálisan csökkentő technológiai rekonstrukció nélkül azt jelentené, hogy naponta közel 200 m3 mennyiségû, 2 % szárazanyag tartalmú hígtrágya elhelyezéséről kellene gondoskodni igen bizonytalan körülmények között. A mûszaki fejlesztés ezen gondok csökkentését, megoldását tûzte ki célul.
A hígtrágyakezelés technológiája
A sertéstelepről a telepi csatornahálózaton érkező hígtrágya az esetleges nagyobb darabos szennyeződéseket felfogó- kiszûrő, tisztítható ráccsal ellátott gyûjtő-homogenizáló-átemelő aknába kerül. A feladószivattyú állandó homogenizálás mellett a megfelelően kialakított emelt szintre telepített fázisbontóra adja fel a homogenizált hígtrágyát. A fázisbontóval leválasztott hígfázis a meglévő kör alakú gyûjtőmedencébe folyik, ahonnan az elhelyező területre továbbítható. A trágyacsatornák alap-vízszintjének beállításához, vagy a csatornák öblítéséhez szükséges kezelt hígfázis mennyiséget szivattyúval, vagy tartálykocsival lehet a csatornavégekhez továbbítani. A fázisbontóval leválasztott sûrûfázis a komposztáló téren tárolható. A sûrûfázis kezelési-komposztálási módszer a leválasztott sûrûfázis és rövidszálú, vagy aprított szalma együttes kezelésén, esetleges nedvességtartalom beállítását, keverésén, érlelésén, majd kitermelésén, illetve esetleges utókezelésén alapul.
A hígtrágyakezelési technológia megvalósítását természetesen jól elő kellett készíteni. Így többek között a trágyacsatornavégek hiányzó zárósúbereit pótolni, ill. a korábbi csatornavég zárási megoldást módosítani kellett úgy, hogy a záróelemek kialakítása meggátolja a csatornák mûködéséhez szükséges alapvízszint, ill. víz-vizelet elszivárgását, a csatornák folyamatos leürülését. A hígtrágya eltávolítás és kezelés sikerességét ugyanis nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben lehet helyreállítani a duzzasztásos hígtrágyaeltávolítási mód előírt mûszaki-üzemeltetési állapotát. A tervezést-kivitelezést lényegében „házon belül” oldottuk meg. Az Intézetünk által kidolgozott mûszaki-technológia vázlatokat a fázisbontót szállító székesfehérvári székhelyû Gyulai Kft. és a sertéstelep szakembereivel többször megvitatva, a technológiát a sertéstelep mûszaki gárdája valósította meg (1. ábra). A hígtrágya fázisbontását német gyártmányú, FAN PSS P1 típusjelû csigásprés végzi. A leválasztott sûrûfázis tárolására és további kezelésére, komposztálására 500 m2 betonozott tárolótér szolgál. Az üzemi mérővizsgálatok során a csigásprés teljesítményjellemzői a feladó Flygt szivattyú nyomóágába szerelt IDA-22 típusú indukciós áramlásmérővel regisztrálva, az 1. táblázat szerint alakultak.
1. táblázat A FAN PSS P1 fázisbontó teljesítményjellemzői
Üzemidő
(h) Feladott hígtrágya (m3)
A fázisbontó teljesítménye (m3/h)
7 90 12,86
5 130 26,00
9 109 12,11
8 81 10,13
9 122 13,56
9 160 17,78
Összesen: 47 692 Átlag: 14,72
A napi 100 m3 hígtrágya feldolgozásának jellemző mutatóit a 2. sz. folyamatábrán szemléltetjük.
A Hígfázis
95 m3/nap;
Szá.a: 2,1 % = 2 t/nap
Hígtrágya
100 m3/nap Fázisbontás
Szá.a: 4 % = 4 t/nap Hatásfok: 50 %
B Sûrûfázis
5 t/nap; (~ 14 m3/nap)
Szá.a.: 40 % = 2 t/nap
2. ábra. A fázisbontásos hígtrágyakezelés mennyiségi- és minőségi jellemzői napi 100 m3 hígtrágya fázisbontásánál
A megvalósult mûszaki fejlesztés értékelése
A PIG 21 Sertéstenyésztő Rt. jogelődje, a Seregélyesi Sertéstenyésztők Szövetkezete által a „Fenntartható mezőgazdasági termeléstechnológia duzzasztásos trágyaeltávolítási rendszerû sertéstelepeknél” címmel az OMFB-hez benyújtott, támogatott pályázata reális célokat tûzött ki maga elé. A célkitûzések a telepi állatlétszámhoz, ill. termelési feltételekhez rugalmasan alkalmazkodtak. Annak ellenére, hogy a mûszaki fejlesztés évei alatt a sertéságazat piaci helyzete, továbbá különféle természeti károk nem kedveztek a tartástechnológiai korszerûsítésnek, az elvégzett mûszaki fejlesztés sikeresnek tekinthető, a célkitûzésekben megfogalmazottakat az Rt. egészében véve teljesítette. Különösen sikeresnek mondható a hígtrágya kezelését alapvetően befolyásoló etetési-itatási technológia korszerûsítése, mivel tulajdonképpen ez az egyik meghatározó tényező a naponta feldolgozandó hígtrágyamennyiség csökkentése szempontjából. A hagyományosnak tekinthető, duzzasztásos hígtrágyaeltávolítási rendszerû sertéstelepekre jellemző 3-4-szeres ürülék hígulást, ezáltal a hígtrágya napi mennyiségét sikerült a felére csökkenteni. Ennek eredményeképpen lényegesen csökkentek a telep hígtrágyaelhelyezési gondjai, mérséklődött a környezetterhelés, a potenciális szennyezés veszélye.
táblázat Dr. Fenyvesi László - Mátyás László
FVM Mûszaki Intézet, Gödöllő
Dr. Dombóvári István - Deák János
PIG 21 Sertéstenyésztő Rt., Seregélyes