A hőmérséklet lassan emelkedik és a napok is fokozatosan kicsit hosszabbodnak. Ez azt jelenti, hogy a tavasz közeledik, és itt vagyunk a szilázs-szezon kezdetén. Az első szilázsokat most kezdik készíteni, általában valamilyen természetes, vagy termesztett fűféléből.
A fű szilázs olyan olcsó takarmányt jelent, amelyet a téli időszakban lehet feletetni. A fű szilázs készítésének folyamata 3-4-szer ismételhető ugyanazon a területen évente. A fűfélék gyors növekedése által nagy mennyiségű biomassza képződik, amely gazdaságosan silózható, ha megfelelő eljárást alkalmazunk.
Mivel a tehenek tejtermelése az utóbbi években lényegesen megnövekedett és ezzel a tápanyagigényük is egyre nőtt, valamint a bendő kapacitása ezzel szemben limitált, már nem elegendő egyszerűen csak szilázst termelni, hanem a minőségi szilázs készítésre kell törekedni.
Azonban mit is jelent a “kiváló minőségű” jelző a fű szilázs esetében? A fű szilázsok minőségét jellemezni lehet különböző paramétereik alapján.
A fű szilázs minősége
Tápanyag- és energia-tartalom:
- Szárazanyag: 30 – 45%
- Fehérjetartalom: <17%
- Nyersrost: 22 – 25%
- Nyershamu: <10%
- Laktációs nettó energia: 6.0 – 6.4 MJ/ kg DM
Erjedés minősége:
- pH érték: 4.0 – 5.0 (szárazanyag-tartalomtól függően)
- vajsav: optimális = 0
maximális = 0.3%
- ecetsav: 1.5 – 3.0%
- Ammónium-N: <8%
Mikrobiológiai minőség:
- Élesztő: <1 000 000cfu/ g szilázs
- Penész: <5 000 cfu/ g of szilázs
Mikotoxinszennyezettség:
A mikotoxin-szennyezettség tekintetében nincs biztonságos szint. Számos esetben a mikotoxinokat nagyon összetett problémaként kell kezelnünk. Néhány példát említve csak:
- ezek a toxinok kémiailag stabilak és ellenállóak a fizikai méregtelenítéssel, hőmérséklettel, tárolási és feldolgozási folyamatokkal szemben;
- nagyon nehéz reprezentatív mintát venni, mivel a mikotoxinok egyenlőtlenül oszlanak el a szilázsban és gyakran alakulnak ki un. “hot spot”-ok;
- általában 5-7 mikotoxint vizsgálunk, de több mint 400-atismerünk ténylegesen;
- szinergista hatások léphetnek fel bizonyos ismert és ismeretlen mikotoxinok között (a két mikotoxinegyüttes hatása sokkal nagyobb, mint az egyes toxinok hatásának összege);
- olyan maszkos mikotoxinok jelenléte, amelyek akkor keletkeznek, amikor a mikotoxinok kötődnek bizonyos növényi tápanyagokhoz, amely észrevehetetlenné teszi őket a legtöbb analitikai eljárással szemben;
- különleges befolyásoló tényezők, amelyek az állatok érzékenységét befolyásolják a mikotoxinokra (kor, fajta, ivar, faj, a vírus jelenléte, baktérium, stb ...)
Az alábbi táblázatban ismertetjük a szennyezettség kockázati szintjeit szarvasmarha esetében.
Hogyan érjünk el kiemelkedő minőséget a fű szilázsban?
A fűféléknek a kukoricához viszonyítva relatívan kevesebb a cukortartalma és magasabb a fehérje tartalma, magasabb a puffer kapacitása, amely megnehezíti az erjesztését. A vágási magassága is eltérő (5–7 cm fű és 20–30 cm kukorica), amely megnöveli a kockázatát a talajjal/Clostridiumokkal való szennyeződésének.
Ezért néhány ajánlat, hogy jó minőségű fű szilázst tudjunk előállítani:
A jobb erjedés és a magasabb tápanyagtartalom menedzselése:
- Helyes betakarítási idő megválasztása (30– 45 % szárazanyag): A növénynek ebben a növekedési szakaszában remek egyensúly van a cukortartalma és a puffer kapacitása között, ugyanakkor a nyersrost tartalma is elfogadható. Az optimálisnál alacsonyabb szárazanyag tartalom esetén megnő a kockázata a Clostridiumokkal való szennyeződésnek, valamint magasabb veszteségekre számíthatunk a kicsorgás miatt. Magasabb szárazanyag tartalom magasabb nyersrosttartalmat jelez, amely megnehezítheti a tömörítést. Az optimális részecskeméret a fű szilázsok esetében kevesebb, mint 4 cm. Van egy szabály, hogy elérjük az optimális tömörítést: minél nagyobb a szárazanyag tartalom, annál kisebb kell legyen a részecske méret.
- Földdel való szennyeződés csökkentése (hamutartalom 10% alatt): a kockázata magasabb, ha a siló viszonylag nedves (<25%). Ebben az esetben magasabb vágási magasság ajánlott (<7–8cm).
- Tömörítés (> 650 kg/m3): a legfontosabb művelet a szilázs készítésénél a tömörítés. Az egész technológiai folyamatot igazítani kell a tömörítő gépek kapacitásához. Néhány ajánlás: a tömörítés ne legyen több mint 1 tonna szárazanyag / óra / tömörítő géptonna. Gyakorlati szempontból, ha a gép tömege 10 tonna, és a szárazanyag-tartalom 40%, ne töltsünk többet a silóba, mint 25 tonna anyag / óra. Lehetőségünk van növelni a gépek súlyát a kerekekbe rakott vízzel, vagy cement blokkokkal. Minden plusz kg a szilázs minőségét javítja.
- Takarás: optimális estben, a silót egy nap alatt töltjük fel és még aznap le is takarjuk. Azonban néhány esetben a feltöltési idő meghaladja a 24 órát, de semmiképpen nem ajánlott kiterjeszteni a feltöltési időt 72 óránál hosszabb időre. Miután a siló megtelik, fedjük le azonnal a megfelelő műanyag fóliával és biztosítsuk a lefogatását megfelelő súlyokkal (gumiabroncsok, föld- vagy homokzsákok). Egy jó tömörítés és egy megfelelő takarás stabilan fogja tartani addig a szilázst, amíg fel nem használjuk. Továbbá ezek a tényezők megakadályozzák penészgombák növekedését, ezáltal a további mikotoxin termelést.
- Beoltás: az olyan szilázsokat, amelyek kívül esnek a megadott szárazanyag értékeken (25 – 45%), kezelhetjük kémiai anyagokkal, hogy elérjük a megfelelő hatást. A nedves vagy piszkos szilázsokat kezelhetjük azért, hogy a Clostridiumokat visszaszorítsuk (például nátrium-nitrittel), ugyanakkor kezelhetjük a száraz szilázsokat is hogy megakadályozzuk a penészek szaporodását, amely a rossz tömörítés miatt jön létre (például propionsavval).
A szilázs beoltása biztonságosabb és olcsóbb alternatívát jelent, mint a savas, vagy kémiai kezelések. Mivel a fő problémát a fű szilázsnál a savasodás jelenti, homolaktikus tejsavbaktériumokat (LAB) kell használni. Mindazonáltal a homo-és heterofermentatív tejsavbaktériumok kombinációja nem csak a jó fermentációt garantálja, hanem egyben a jobb aerob stabilitást is biztosít. Az aerob stabilitás forog kockán, ha a tömörítés nem megfelelő, ha a viszonylag nagy silóméret miatt a siló nem ürül elég gyorsan (25 cm/naptélen és 50 cm/nap nyáron) és/vagy ha a szilázs vágott felülete egyenetlen. A beoltás lehetővé teszi a jobb eredmények elérését.
A mikotoxinok veszélyének csökkentése:
A szántóföldön:
- vetésforgó
- gomba rezisztens növények használata
- műtrágya használata
- gombák kémiai és biológiai gátlása
- helyes növénytermesztés (a gomba és toxinszennyezettség az idővel nő)
A szilázs készítése során:
- megfelelő higiénia (nem szennyeződik talajjal, elhullott állattal, stb.)
- megfelelő szilázs-adalékanyagok (heterofermentatív ecetsavtermelő baktériumok)
- tömörítés (> 650 kg /m3)
- a siló megfelelő légzáró lefedettség e
Kitárolásnál:
- a siló leszedésének a megfelelő sebessége (25 cm/nap télen és 50 cm/nap nyáron)
- a hiányosan tartósított szilázs fel nem használása
- vegyi silóadalékok használata, a nemkívánatos erjedés elkerülésére
Kész takarmánynál
- mikotoxinin aktiváló adalék használata
Biomin megoldások a jobb minőségű fű szilázs készítéséhez és a jobb teljesítményhez
BiominBioStabil® Plus: hetero- és homofermentatív baktériumok keveréke a jobb erjedésért, és az aerob stabilitásért; magasabb szárazanyag-, tápanyag-és energia-visszanyerés lehetséges a szilázsból.
Biomin® BioStabilWraps: homofermentatív baktériumok keveréke, ajánlott a bálázott szilázsok jobb erjedéséhez és a jobb szárazanyag-, tápanyag-és energia-visszanyeréshez.
Mycofix® termékcsalád: mikotoxinin aktivátor három különböző stratégiaalapján: köthető mikotoxinok megkötése ásványi anyagok szinergista keveréke által (például aflatoxin és ergot alkaloidok) , a nem adszorbeálható mikotoxinok biotranszformációja biológiai összetevők által (például a zearalenon, deoxinivalenol és egyéb trichotecének) és biovédelmet jelent, mivel növényi és alga kivonatokkal támogatja az immunrendszert és védi a májat.
Acosta Aragón Y., Biomin Holding GmbH
BIOMIN Magyarország Kft.
2040 Budaörs, Budapesti u. 55/A.
Tel: +36 23 703 016
Fax: +36 23 703 017
Web: www.biomin.net
