A kukorica gyomirtási technológiájának megválasztásban fontos stratégiai kérdés az egyszikűek elleni hatékony megoldás kiválasztása. A kakaslábfű, muhar fajok, fenyércirok okozta fertőzéseken túl több termelőnek komoly gondot okoz a területén a termesztett köles, vagy ismertebb nevén a vadköles gyomosítása.
A kukorica gyomflórájában érdekes, hogy az utóbbi időben a köles fajok (Panicumspp.) erőteljes terjedése tapasztalható. A termesztett köles (Panicummiliaceum) napjainkra a 230. helyről a 7. legfontosabb gyom lett a kukoricában (Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés). Már 20 éve is komoly területen okozott fertőzést és azóta ez a terület jelentősen kiszélesedett. Legfertőzöttebb terület Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna és Pest megyékben van, de Zala, Somogy, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is komoly fertőzéseket okoz. Főként a középkötött, könnyen felmelegedő talajokat kedveli. Tavasszal csírázik és folyamatos csírázása miatt roppant nehéz az ellene való védekezés. A kukorica terület köles fertőzöttségét az esetek döntő többségben a szóban forgó termesztett köles faj okozza és a gyomirtási technológiát is ennek tudatában választják meg a termelők.
Ne hagyjuk viszont figyelmen kívül azt a tényt, hogy a köles elleni harcot tovább nehezíti, hogy újabb Panicumfajok fertőzésével és terjedésével kell számolni a közeljövőben. Ezen fajok kukorica gyomosodásában történő megjelenése védekezéstani szempontból újabb kihívást jelent a termelő és a növényvédelmi szakemberek számára egyaránt. CSIKYés mtsai után2006-ban PÁL és PINKE számoltak be a kései köles (P. dichotomiflorum) szélesebb körű megjelenéséről és gyomosításáról kukoricában. A fajról MAGYAR (2011, Növényvédelem 1. szám) összefoglaló publikációja ad kiváló tájékoztatást, aki jelzi, hogy bár elterjedési területe még a Nyugat-Dunántúlra koncentrálódik, biztos és gyors terjedésére lehet számítani. A fajt alapvetően megkülönbözteti a termesztett kölestől az a morfológiailag fontos bélyeg, hogy szára és levele csupasz, nem szőrözött (1. ábra).
1. ábra. A kései köles (Panicumdichotomiflorum) megjelenési formája
(Kutas, 2011.09.07)
A kései köles komoly fertőzési nyomást tud kialakítani a kukoricában (2. ábra), jelentős termésdepressziót okozva. A faj elleni védelmet nehezíti, hogy nemzetközi szakirodalmi adatok jelzései alapján a hazánkban fertőzést okozó köles fajra hatékony hatóanyagokra nem elvárt módon reagál. Tovább nehezíti a védekezési technológia kidolgozását MAGYAR (2011) csírázásbiológiai vizsgálataiban elért eredményei, amelyben bizonyította, hogy a faj a csírázásához magasabb hőmérsékleti optimumot igényel, így elhúzódó és folyamatos csírázására kell számítani. Ez alapvetően tovább nehezíti az ellene történő sikeres és hatékony védekezési módszer megválasztását.
2. ábra. A kései köles súlyos fertőzése kukoricában
(Kutas, 2011.09.07)
A köles fajok jövőbeni gyomosító szerepét fokozza, hogy további faj azonosítására is sor került. KIRÁLY és mtsai (2009) első ízben azonosították Zala megyében a Panicumriparium köles fajt, amelynek egyes szakmai vélemények szerint, még magyar neve sem ismert, de egyes források „parti” kölesként nevezik meg. A fajról feltételezik, hogy az Észak-Amerikából behurcolt cérnakölesből (P. capillare) alakult ki. Németország és Ausztria több pontján is azonosították. Nyugat-Magyarországon történő megjelenésén túl érdekes, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mérken (megyei előfordulását itt jelezték először) kívül 15 település határában (összesen 24 táblán) bizonyították előfordulását (NAGY 2011, szóbeli közlés), illetve Somogy megyében is megtörtént az azonosítása. Határozása, illetve a cérnakölestől történő pontos elkülönítése, rendkívül nehéz és alapos szaktudást igényel.
Mindezen információk arra világítanak rá, hogy a kukorica gyomirtási stratégiáját nem szabad a megszokott műveletekre és technológiákra korlátozni, hiszen azon kukoricatermesztők esetében, akik erős köles fertőzéssel küzdenek érdemes az elkövetkezőkben pontosan megállapítani és határozni a területen előforduló köles fajokat.
Mivel a Cheminova az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett azon technológiák kidolgozására, amelyben az egyszikű gyomnövények elleni küzdelem eredményesen megvalósítható, így érdeklődéssel fordultunk ezen fajok elleni védekezési lehetőségek kidolgozására.
NIC-ITSHADOPACK…A KÖLESEK ELLEN!
Vizsgálatainkat bizakodóan és kíváncsian indítottuk, hiszen a Cheminova palettáján lévő készítmények jó köles elleni hatékonysággal rendelkeznek. A Shado (300 g/l szulkotrion), Shado Gold (1,5 l/ha Shado+1,5 l/ha Successor T) kimondottan köles specialista megoldások, túlfejlett köles fertőzés esetén is helytállnak és kiváló gyomirtási tulajdonságukat bizonyítják.
A két új köles faj elleni Cheminova technológiák tesztelése a Somogy megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatalok közreműködésével Kutas (Somogy megye) és Mérk (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) települések határában lettek beállítva a táblázatban összefoglalt kezelések alapján.
Táblázat. AP. dichotomiflorum és P. riparium köles fajok ellen alkalmazott kezelések
Nagyításhoz katt a képre
A kezelések értékelése három alkalommal történt meg és meglepő eredményeket szolgáltatott, figyelembe véve a 2011-es év aszályos körülményeit. A 3-4. ábrákon jól láthatjuk, hogy az alkalmazott kezelések eredményessége a két eltérő köles faj és az ország két ellentétes pontján végzett vizsgálatok függvényében teljes hasonlóságot mutat. Hangsúlyozzuk, hogy egy év eredményeit szemléltetjük és ezen vizsgálatok további folytatása abszolút hangsúlyos, hiszen ez év eredményeit a csapadékhiány rendkívül befolyásolta. Ezt bizonyítja a Successor T 4 l/ha-os dózisának hatástalansága, mind a preemergens és korai posztemergens kijuttatásban. A bemosó csapadék hiányában a petoxamid+terbutilazin kombináció nem tudta megmutatni ezen köles fajok elleni hatásképességét, ezért ez a jövőben mindenképp újabb tesztelést igényel. Meglepetést okozott viszont a szulkotrion hatóanyag (Shado) ezen köles fajokra gyakorolt hatékonysága, hiszen egyik faj esetében sem érte el a 60 %-ot. Ez azért érdekes, mert a szulkotrion hatóanyag korábbi pozicionálása Panicumspp., tehát köles fajokra irányult.
3. ábra. A Cheminova technológiák hatékonysága a
kései köles (P. dichotomiflorum) ellen 2011-ben
Nagyításhoz katt a képre
4. ábra. A Cheminova technológiák hatékonysága a P. riparium ellen 2011-ben
Nagyításhoz katt a képre
A nemzetközi szakirodalomban információt találtunk arra, amely szerint a kései köles elleni védekezésben a nikoszulfuron hatóanyag alkalmazásának tulajdonítanak jelentőséget, ezért a technológiai sorban okvetlenül helyet kapott a Nic-It és Shado kombinációja.
A három értékelés alkalmával egyértelműen a legjobb hatékonyságot mindkét faj esetében a Nic-It+Shado (nikoszulfuron+szulkotrion) kombináció biztosította (5. ábra). Ez esetben még a harmadik értékeléskor is 90 % körül volt a hatékonyság.
5. ábra. A Nic-It+Shado hatékonysága AP. dichotomiflorum (A) és P. riparium (B) köles fajok ellen (Kutas, 2011.06.16 és Mérk, 2011.06.14)
Láthatjuk, hogy a probléma nem kezelhető hagyományos módon és a felvetett témakör abszolút maga után vonja azt, hogy az elkövetkezendő időszakban figyelmet kell fordítanunk a kukorica területeken megjelenő köles fajok pontosabb határozására a védekezés eredményességének érdekében. A témát a terület elismert szakemberei folyamatosan kutatják, így ezen fajok terjedéséről rendszeres információval rendelkezhetünk. Az elmúlt időszakban több termelő kolléga megjegyzésében hallottam a kukorica gyomirtásokat követően, hogy ’…bizony a köles elég szépen ott maradt…’! Elgondolkodtató, hogy vajon nem az itt felvetett probléma áll-e a háttérben?
Összegzésül azt javasoljuk, ha a területen erős köles fertőzés a jellemző alkalmazzuk a Nic-It (nikoszulfuron) és Shado (szulkotrion) kombinációját! Bár a kísérletekben ebben a kezelésben nem szerepelt, de szintén a száraz időjárási körülmények indokolják a jobb hatékonyság elérése érdekében a Hyspray 0,5 l/ha dózisának az alkalmazását. Ezen okokból kiindulva alkotta meg a Cheminova a Nic-It ShadoPack ikercsomagolású kereskedelmi terméket! Ezzel a kombinációval gyakorlatilag a köles fajokon kívül a kukorica gyomosodását okozó más egyszikű fajok (kakaslábfű, muhar félék) ellen is hatékonyan védekezhetünk, nem beszélve a szulkotrion magról kelő kétszikűekre (libatop, disznóparéj félék; parlagfű; selyemmályva) gyakorolt kiváló hatásáról.
Dr. Varga Zsolt
Cheminova Magyarország Kft.
1022 Budapest, Hankóczy Jenő utca 25/A.
E-mail: info@cheminova.hu
www.cheminova.hu
