Az anti-drift fúvóka felhasználását tekintve eléggé mostoha besorolású, pedig megalkotásának lényege, hogy kedvezőtlen környezeti körülmények között, ahol a hagyományos lapossugarú fúvókák alkalmazása már túl nagy elsodródást nyújtana, a nagyobb cseppeknek köszönhetően hatékony kijuttatást tesz lehetővé.
A fúvóka méretét tekintve teljesen megegyezik a hagyományos lapossugarú típussal, melynek köszönhetően azonos sw8-as záróanyára van szükség a rögzítéshez. Ennek köszönhetően a fúvókák cseréje biztosított a hagyományos típussal, tehát nem kell plusz költségekbe vernie magát az embernek, hogy megfelelő záróanyát is vásároljon.
A nagyobb cseppképzés alapvetően egy belső betétnek -előkamrának- köszönhető, mert a folyadék már az előkamrában lapossugárrá alakul, ennek köszönhetően az apró cseppek aránya nagymértékben csökken. Másodlagos hatás, hogy a folyadék nyomása még a kilépő nyílás előtt lecsökken, mely kevesebb kopást, ezáltal hosszabb élettartamot biztosít a fúvóka számára.
A csökkent aprócseppek arányának köszönhetően az anti-drift fúvóka alkalmazható 5 m/sec szélsebesség mellett is, mert az elsodródott cseppek aránya, még ilyen szélben is rendkívül csekély.
Nyomás tekintetében az optimális tartomány 1,5 és 6 bar között mozog, ahol a fúvóka cseppképzése a legoptimálisabb.
Összefoglalva az anti-drift fúvóka egy átmenetet jelenthetne a hagyományos lapossugarú és a légbeszívásos fúvóka között, mert cseppméretét, ezáltal fedettségét tekintve jobb a teljesítménye permetezéskor, mint a légbeszívásos fúvókáknak, de még enyhe szélben sem sodródnak el a cseppek, mint a hagyományos lapossugarúnál. A gazdálkodók többsége viszont úgy vélekedik, hogy inkább többet áldoz a fedettség oltárán, és a légbeszívású fúvóka mellett teszi le a voksát, mely még nagyobb szél vagy haladási sebesség mellett is nagy biztonsággal célba juttatja a permetszert.
A folytatásban a légbeszívásos fúvókák első generációjával szeretnénk megismertetni.
Amennyiben lemaradt volna az előző fejezetről, itt megtekintheti.
