Dr. Szieberth Dénes, a kísérletek felelőse elmondta, hogy a Top20 kísérletek már eddig is jelentős veszteséget szenvedtek, s épp a tanácskozás megkezdése előtt érkezett a telefonhír, hogy Jászboldogházán is kárt okozhatott a vihar. Ezelőtt a bejelentés előtt a 21 elvetettből már nyolcat jegyeztek fel a veszteséglistára.
A szokásos csoportos szemlék augusztus második hetében indulnak, a programot közzéteszik. A Kukorica Termésversenyre a jelentkezések most érkeznek be, a határidő július 31. Eddig mintegy 60-an regisztráltak, összesen 100-120 versenyzőre számítanak. A versenyszabályzaton nem kívánnak az eddigiekhez viszonyítva változtatni, de a felvidékről várható jelentkezők részére – kérésüknek megfelelően - valószínűleg haladékot kell adni. Ott az állandó esőzések miatt jelentős késedelemben vannak a gabonafélék betakarításával.
A GMO kérdések megbeszélése során nagy hasznát látták a résztvevők, hogy Heszky László professzor, akadémikus, aktív jelenlétével tisztelte meg a tanácskozást. Az őtőle megszokott világos magyarázatok hozzájárultak, hogy az egyes bonyolultabb kérdések is kellő magyarázatot kapjanak a helyszínen, s a beszélgetés olyan témákat is érinthessen, amelyek nagyobb távlatokban mutatnak előre. Heszky professzor többek között arra is rámutatott, hogy a technológiai és ellenőrzési folyamatok megszilárdításával minden cég képes lesz a jövőben biztosítani a mentességet, s ő személy szerint - a tanácskozáson felmerült kérdésre is válaszolva - nem tart attól, hogy emiatt az ügyben megnevezett cégek a jövőben jelentős hátrányt szenvednének a hazai vetőmag piacon. Kifejtette, hogy az EU-ban jelenleg engedélyezett MON810 event még nem hordoz önmagában akkora előnyöket, amelyek akár az élelmiszertermelés általános fokozása, akár a versenyképesség szempontjából nálunk elkerülhetetlenné tennék bevezetését. Megjegyezte, hogy a Bacillus thuringiensis baktériumgén által termelt speciális fehérje élelmiszerbiztonsági szempontból nem merít fel aggályokat. Másrészről, ez egy olyannyira speciális szerkezetű anyag, hogy az élővilág csak nagyon szűk szegmensére fejti ki a hatását. Azt is előre vetítette, hogy a géntechnológia előrehaladásával előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz az ilyen irányú nemesítési módszerek alkalmazásával előállított szervezetek mezőgazdasági termelésbe vonása. Azokra a transzgén szervezetekre gondol, amelyekben a gén-expresszió időben is és a növényszervbeli előfordulását illetően is szabályozott lesz. Ha például a pollen nem tartalmazza a transzgént, vagy nem működőképes állapotban, akkor nem kell tartani a génmegszökéstől sem.
A tudomány fejlődését majd annak idején a törvénykezésnek is követni kell. Arra a felvetésre is reagált, hogy a magasabb tudományos eredmények alkalmazása tekintetében a lakosság tájékozottsága meglehetősen felületes és/vagy inkorrekt. Heszky professzor véleménye szerint a genetikai és biotechnológiai ismeretek oktatását mind a közép-, mind a felsőoktatásban a jelenleginél sokkal szélesebb körűvé kellene tenni. Ezzel elérhető lenne, hogy a lakosság egy jelentősebb hányadának lennének a jelenleginél sokkal biztosabb ismeretei a kérdést illetően.
Bevezetését, már régóta szorgalmazza, s a gyakorlatban is tesz érte. Mindenkinek figyelmébe ajánlja az Agrofórum szaklapban megjelenő, géntechnológiai ismeretekkel foglalkozó cikksorozatát!
A termelők részéről felvetődött, hogy a táblákon kint lévő, nagy fáradsággal, odaadással és költségráfordítással előállított termény akár saját, akár idegeden kéz általi elpusztítása nem csak gazdasági kár, de komoly lelki-érzelmi törést is okoz. Úgy gondolják, hogy más módon is lehetne hasznosítani a terményt anélkül, hogy az ország mentességhez fűződő imázsán további csorba esnék. Helyesnek tartják, hogy a kormányzat érvényt szerez a törvénynek, de a végrehajtás módszerét a témában hozzászólók nem tartják megfelelőnek.
A véleményt alátámasztotta, hogy az egyik résztvevő, külkereskedő partnereire hivatkozva kifejtette: Magyarország GMO mentes státusza nem jelenti azt a piaci előnyt, hogy a magyar kukorica drágábban értékesíthető lenne. Amennyiben ezt a státuszát valami okból a továbbiakban nem tudja fenntartani, akkor sem kell attól tartani, hogy a magyar kukorica kiszorulna a piacokról. Az exportőr cégek szerződéseiben, bár szerepel, hogy az áru csak GMO mentes vetőmagból származhat, ezt a szállítás megkezdése előtt eddig nem kellett igazolni. A mostani esettel összefüggésben azonban elképzelhető, hogy kérni fogják, s amennyiben az árut „mentes” terményként szeretnék továbbadni, az azt igazoló laboratóriumi költségek csökkentenék a jövedelmezőséget.
A résztvevők részéről arra vonatkozó megjegyzés is elhangzott, hogy maguk a termelők és egyes kereskedők kihasználják a nyitott határokban rejlő lehetőséget, és a vetőmagot nem hazai, hanem szomszédos országbeli forrásból szerzik be. Amennyiben ilyen előfordul, önmagában is veszélyeztetheti a tényleges mentességet!
Szanyi István, a témában érintett egyik cég (Monsanto) hazai leányvállalatának ügyvezetője biztosította a termelőket arról, hogy pénzügyi kár nem éri őket. Amennyiben valakinek meg kell semmisítenie a terményét, előzetes termésbecslés alapján ideiglenes pénzügyi támogatásban részesítik. Azt is elmondta, hogy a cég a legmesszebb menőkig tiszteletben tartja - eddig is ezt tette - a hazai törvényeket, s mindent megtesznek, hogy megfelelhessenek a törvény által előírt követelményeknek. Hozzátette még, hogy a cég reméli, mielőbb olyan szabályozási környezet alakul ki hazánkban, amelyben biztonságosan, hasonló fenyegetettségek nélkül lehet gazdasági cselekményeket végrehajtani.
Végül a beszélgetés tanulságait dr. Szieberth Dénes, a Klub elnöke összefoglalta. Úgy értékelte, hogy az elérte a célját. Színvonalas volt, a résztvevők látókörét és tájékozottságát szélesítette.
Forrás: MKK
