Az élet eddig bennünket igazolt, minket, a maroknyi „vásármenedzsmentet”, akik évről évre változatlan elánnal és hittel szervezzük a Gazdanapokat, a hovatovább nemzetközi érdeklődésre is számot tartó szakvásárunkat.
Miért is fontosak az ilyen típusú megmérettetések, üzleti- és közönségtalálkozók? A piacgazdaság húsz évében megtapasztalhattuk, hogy a versenyben az egyik legnagyobb úr a marketing, a vevőkkel, az üzlettársakkal való közvetlen, személyes találkozás. Ugyanis hiába terem a legszebb paprika, paradicsom a földeken, gyümölcs a fákon, hízik a tanyasi kacsa, liba, csirke, pulyka, ha azokat nem tudjuk jól eladni; a fantasztikus ízesítésű sajtok, borok is magukra maradnak a pincékben, a termelést megkönnyítő ötletes gépek, szerszámok sem hoznak hasznot a gyártójuknak, ha arról a fogyasztók, a felhasználók nem tudnak…
Nézzük meg a történelmünket, a hagyományainkat! Ha elmegyünk a falvakba, még a lepukkant, elhagyatott, megfogyatkozottakban is megmaradtak a gyönyörű, kőből épített pajták, a hatalmas pincék, jellegzetes házak, a valamikori mezőgazdaság, állattenyésztés, a virágzó, kultúrájában is gazdag vidék mementói.
Fogy a munka, szűkül a megélhetés, talán e jótékony kényszer is a kezünkre játszik abban, hogy visszatérjünk a gyökerekhez. Rá kell döbbennünk arra - és újra fel kell ismernünk azt -, hogy milyen kincsek rejlenek a földben, a faluközösségekben, erre építve kellene a vidék megtartó erejét, a munkahelyek megőrzését, gyarapítását alapozni. Egyre több azoknak a száma, akik hátat fordítva a zaklatott, kilátástalan, olykor sivár városi életnek visszatérnek őseik bölcsőjébe, ott keresvén családjuk, s maguk boldogulását. Ahhoz azonban, hogy a sóvárgott Ausztria, Dánia színvonalát elérjük, nagyon sokat kell tanulnunk, kitartóan és szorgalmasan dolgoznunk.
Hál’ isten, talán elindul valami…
-Sigora Irma-
