A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara a Magyar Állatorvosi Kamara és a Vet-Nutrition-Consulting Kft 2010. szeptember 17.-én az Állattenyésztés (ünk)-Hogyan tovább? címmel tartotta meg hagyományos évi országos továbbképző konferenciáját. A rendezvény a balatonvilágosi Volán Hotel Frida Family Kft. konferencia központjában volt.
A konferencia célja az, hogy a résztvevők választ kapjanak az állattenyésztés és az állategészségügy a nehéz gazdasági körülmények között felmerülő problémáira. Továbbá a szakemberek kicseréljék tapasztalataikat az állattenyésztés válságos helyzetéből történő kiutak és megoldások lehetőségeiről.
A konferenciát Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke nyitotta meg, aki egyben a rendezvény fővédnöke is volt. Az elnöki teendőket Dr. Horn Péter akadémikus, rektor emeritus, valamint Dr. Rafai Pál egyetemi tanár, az MTA doktora látták el.
Dr. Horn Péter akadémikus, majd Dr. Kósa Emma, a Vet-Nutrition Consulting Kft. ügyvezetője köszöntötte a közel 200 résztvevőt. A köszöntő után Dr. Kovács Ferenc akadémikus „Állattenyésztés(ünk) –Hogyan tovább?” a konferencia főtémáját is adó, tervezett megnyitó előadása, betegsége miatt sajnos nem hangzott el. Dr. Horn Péter akadémikus, vállalta, hogy tájékoztatja a hallgatóságot a hazai állattenyésztési ágazat jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni kilátásokról. Horn akadémikus előadásának bevezetőjében megjegyezte, hogy sok országnak van mezőgazdasági stratégiája, hazánknak azonban, akárcsak az EU-nak, nincs.
Ez azért is kár, mert az állattenyésztésben mutatkozó, mintegy 6-20%-os európai recesszió ellenére, az állati eredetű élelmiszerek iránt hatalmas igénynövekedés tapasztalható, főként Indiában és Kínában. Hangsúlyozta, előreláthatóan az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása növekedni fog, a népesség nagymértékű szaporodása és az életszínvonal emelkedése miatt elsősorban Kínában és Indiában. Véleménye szerint, ha az EU fejleszteni kívánja mezőgazdaságát, rá fog szorulni, a GMO szóját vásárlására, mert az állattenyésztés nélkül nem létezik fejlett mezőgazdaság. Az előadó szólt arról, hogy az EU rossz agrárpolitikát folytat. Jelenleg nem látszik erő és eszköz arra, hogy Magyarországnak bármiféle segítséget nyújtson. Kiemelte, hogy a szövetkezeti formában megvalósuló integrált termelés kiutat jelenthet a jelenlegi nehéz helyzetből azonban, az önállóan tevékenykedő kisüzemek, legyenek bár családi gazdaságok, nem lehetnek versenyképesek.
Fekete Balázs, az Állattenyésztők Szövetségének elnöke „Az állattenyésztés helyzete, kilátásai napjainkban”című előadásában részletes elemzést adott az állattenyésztés helyzetéről és kilátásairól a rendszerváltás időszakától napjainkig. Véleménye alapján, a rendszerváltás óta számos rossz döntés sújtotta az állattenyésztést. Többek között a kárpótlási törvény, a termőföldre vonatkozó törvény, illetve a hibás privatizáció miatt. Problémák jelentkeztek az állattenyésztés területén az EU csatlakozással kapcsolatban is, mert jellemző volt a felkészületlenség, a hivatali túlbuzgóság, az EU támogatás alacsony szintje.
További gondot jelent, hogy nem alakult ki a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő aránya a mezőgazdaságban. Kritikával illette a hazai tartástechnológia elmaradását. Pozitívumként említette meg, az utóbbi 6-8 évben főképp a sertéstartásban történt előrelépést. Hangsúlyozta, 1990-es évek óta az addig kiváló állategészségügy színvonal jelentősen romlott. Szükséges: a kormány mondja ki, mi a szándéka a hazai mezőgazdasággal, alakuljon ki a gazdálkodókban távlati gondolkodás, hozzanak a termelőt és a termelést segítő jogszabályokat, szorítsák háttérbe a feketegazdaságot.
Dr. Forgó Viktória állatorvos, járványügyi szakreferens „Szalmonella rendelet alkalmazhatósága a gyakorlatban” címmel tartott előadást, amelyben ismertette a baromfiállományoknak az EU előírásaira alapozott hazai jogszabályok eddigi végrehajtása során elért eredményeket. Megállapította, hogy a rendeletek tükrözik az EU azon célkitűzéseit, melyek rendeleti úton biztosítják a szalmonellák visszaszorítását az élelmiszerláncban, csökkentik a fogyasztók kockázatát. Elmondta, hogy a házityúk tenyész állományokban 2006 és 2009 között 6%-ról 0,4%-ra, a házityúk tojóállományoknál 2007 és 2009 között 34%-ról 3,1%-ra, míg a házityúk brojler állományoknál 2008 és 2009 között 8,1%-ról 0,45%-ra csökkent a fertőzöttség mértéke a fertőzöttségi alapadatokhoz képest.
Az előadó feltette a kérdést, hogy milyen feltételek birtokában lehet fenntartani a kedvező trendet? Véleménye szerint ehhez olyan koncepció szükséges, mely figyelembe veszi az érdekviszonyokat, a kórokozó sajátosságait, a jogszabályokat pedig ezekhez igazítja. Kiemelten figyelembe kell venni a humán erőforrás mennyiségét és minőségét, a tárgyi, informatikai és szervezeti feltételek biztosítását, a fejlesztések támogatottságát, a végrehajtási tevékenység támogatását és következetességét.
Dr. Sréterné, Dr. Lancz Zsuzsanna állatorvos, mikrobiológiai laboratóriumvezető „Termotolerans Campylobaktérium fajok előfordulása és élelmiszerbiztonsági kockázata” című előadásában ismertette, hogy az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettsége az u.n. foodborn megbetegedések fő forrása. E megbetegedések nagy gazdasági és egészségügyi jelentősége miatt, az EU elrendelte az állatállományok fertőzöttségének felmérését és gyérítési programokat vezetett be. A Campylobakter- okozta megbetegedések száma sok országban meghaladja a szalmonellózisok gyakoriságát.
A súlyos enterális tünetekkel járó humán Campylobakter fertőzések fő forrásául a brojlercsirke húsát tartják. A hazai felmérések során 2008.-ban 321 mintavételre került sor. A hazai mintavételezés során a brojlerek vakbélmintáinak 50,5%-a (EU átlag: 71,2%), a nyakbőr minták 56,1%-a (EU átlag 75,8%), bizonyult pozitívnak. A humán megbetegedések több mint a felét a Campylobakter jejuni okozza. A Campylobakter fertőzés nagyobb arányban fordult elő, mint a szalmonellózis. Az EU eddig nem dolgozott ki, nem írt elő programot e kórokozóknak az állományokon belüli gyérítésére, ahogyan ezt a szalmonellózis vonatkozásában tette. Jelenleg a campylobakteriózis elleni védekezésben a biosecurity programok, a termelési és feldolgozási higiénia és a fogyasztók felvilágosítása játszhat szerepet.
A konferencia második részében az előadók az ImmunovetHBM™=(FWGE) hatásainak kutatásában elért újabb eredményekről, a szer nemzetközi és belföldi alkalmazásának elterjedéséről számoltak be. Dr. Glávits Róbert az állatorvos-tudományok kandidátusa „Egészséges bélflóra fenntartása és emésztés élettani jelentősége” című előadásában szövettani és hisztometriai vizsgálatainak eredményeit ismertette. A vizsgálati eredmények bizonyították, hogy a FWGE–el kiegészített takarmányon tartott (FWGE=fermented wheat germ extract) brojlercsirkék különböző vékonybélszakaszaiban, a bélbolyhok hosszúsága a kontrollokhoz képest növekedett, a szélességük pedig csökkent. A bélbolyhok hosszúsága 10, 21, és 42 napos korban a kontrollokhoz képest 15,7%-al, 21,6%-al, 33%-al volt nagyobb. Hasonló, de kisebb mértékű változás volt megfigyelhető az éhbélben és a csípőbélben is. Ezek a morfológiai változások megnövelik a felszívódásra alkalmas felületet. Ezáltal lehetővé teszik a tápanyag jobb felszívódását és az ellenálló képesség fokozását. A vizsgálat eredményei alátámasztják az FWGE-el kiegészített takarmány etetésének már korábban is megállapított pozitív hatását a brojlerek termelési paramétereire.
Dr. Ózsvári László PhD, tanszékvezető egyetemi docens „Az Immunovet elismertsége a nemzetközi és hazai szakmai tudományos életben” című előadásában összefoglalta az FWGE (fermentált búzacsíra extraktum) gazdasági haszonállatok termelési paramétereinek javításában játszott szerepéről, továbbá az állattartásban történő felhasználásának hazai és külföldi eredményeiről szóló szakmai tudományos publikációkat, tudományos konferenciákon elhangzott előadásokat.
Az összefoglalóból egyértelműen kiderült, hogy napjainkig a szakemberek az Immunovet etetésnek az állatok felnevelésében és a gazdaságosabb állattartásban betöltött pozitív hatásairól számos közleményben és tudományos konferencián számoltak be. A közreadott eredmények, mint egy 10 éves kutatás és alkalmazás során gyűltek össze. Bizonyítják az állatok gazdaságosabb termelését és a biztonságosabb felnevelését: a brojlercsirke, a hízópulyka, a tojótyúk, a lúd, a kacsa, a sertés, a tejelő tehén, a borjú, a ló a tejelő juh, valamint a kedvtelésből tartott állatok esetében. Az előadó bemutatta az Immunovet készítménnyel kapcsolatos kutatások, alkalmazások előadások nemzetközi térképét, amelyeknek főbb állomásai a következők: Szlovákia (2002, 2004, 2005, 2006), Csehország (2010), Lengyelország (2003), Németország (2002, 2007, 2008), Franciaország (2005, 2009), Olaszország (2009), Spanyolország ( 2005), Görögország (2003, 2006, 2007), Törökország (2004), Kanada (2004), USA (2002), Mexikó (2004), Ausztrália (2008), Thaiföld (2009) és Kína (2010). Az összefoglaló záró gondolataként az előadó leszögezte, az eddigi munkák alapján az ImmunovetHBM (FWGE) ma már nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is ismert készítmény. Alkalmazásával elért pozitív eredmények tudományosan is megalapozottak.
Dr. Jakab László PhD, egyetemi adjunktus „Az Immunovet etetés újabb eredményei bel- és külföldön, új termékek (borjú, baromfi, sertés, kedvtelésből tartott állatok)” címmel tartott előadást. Előadásában összefoglalta, a már közel egy évtizede forgalomban lévő, magyar fejlesztésű fermentált búzacsíra kivonattal, vagyis az Immunovet készítménnyel az elmúlt évben elért eredményeket. Megállapította, hogy különböző gazdasági haszonállatfajoknál a felhasználók által mért és értékelt termelési mutatók közül, radikálisan csökkentek az elhullásból és selejtezésből keletkező veszteségek. A súlygyarapodás, a takarmányhasznosulás jelentős mértékben javult. Az előadó megállapításait egyértelműen igazolták a brojlercsirkék, a hízópulykák, a pecsenyelibák, a hízósertések, a borjak, a hobbiállatok, a hús és sportgalambok termelési mutatóira vonatkozó jól áttekinthető táblázatai. Külön is kiemelte termék felhasználását a kisállat-praxisban, valamint a haszonállat és hobbiállatok kezelése során Szlovákiában szerzett újabb pozitív tapasztalatokat.
A konferencia kerekasztal megbeszéléssel ért véget. Témaköre az állategészségügyi, takarmányozási és élelmiszerbiztonsági kérdések voltak. Különös tekintettel a szalmonellózis és a campylobacter témakörére. A 30-35 fő részvételével lezajlott megbeszélésen a szakemberek aktív eszmecseréje bontakozott ki. A résztvevők élénk vita keretében mondták el véleményüket, az állattenyésztés-, állategészségügy és az élelmiszerbiztonság fontos, stratégiai kérdéseiről, illetve megosztották egymással más telepen is hasznosítható tapasztalataikat.
A konferenciát a kellemes körülmények és baráti hangulat jellemezte.
Munkatársunktól
