A termelésfejlesztés mellett kiemelt feladat a kereskedelemfejlesztés is. Ennek legfontosabb eleme az Európai Unió piacszabályozásában is preferált integrációs szervezetek, a TÉSZ-ek megerősítése, amelyek az elaprózott termelők termékeit koncentráltan tudják kínálni a piacon. E program keretében az elmúlt 6–8 évben megalakult mintegy 60 termelői szervezet, melyek fejlesztési programjuknak megfelelően kiépítették a mára már óriási nemzeti értéket képviselő hűtőházi és csomagoló infrastruktúrájukat. Ez a hálózat jó alapot teremt a magyar zöldséggyümölcs logisztikai rendszer továbbfejlesztésére és alkalmas arra is, hogy a jövőben – a magyar termelésen kívül – az Európába beáramló zöldség-gyümölcs termékek elosztóközpontja legyen. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján napjainkra szükségessé vált összefoglalni azokat a legfontosabb működési és fejlesztési elemeket, melyek a jelenlegi válságidőszakban további lendületet adhatnak a fejlődéshez.
Szakmai körökben mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az EU és hazai szinten mérve is alul támogatott magyar zöldség-gyümölcs ágazat az elmúlt 20 év piacgazdasági körülményei közt is felszínen tudott maradni, több, sokszor magasan támogatott más mezőgazdasági ágazatokkal szemben.
Az elmúlt években a mezőgazdaság területén alkalmazott szociális szempontokat is figyelembe vevő támogatások lehetőségét a 2004. évi európai uniós csatlakozás jelentősen szűkítette, de teljesen máig sem tudta eltüntetni. Ennek alapvető hatása van a zöldséggyümölcs ágazatban szinte minden évben felszínre kerülő krízishelyzetek kezelési mechanizmusára.
A személyi jövedelemadó szabályaival lehetővé tett, adókedvezmények igénybevételére jogosító őstermelői igazolványt több százezren váltották ki és alkalmazzák. Joghézagai megteremtették a lehetőséget az átláthatatlan termelési és piaci viszonyoknak, teret adva a fekete kereskedelemnek.
A jelenlegi pénzügyi válságban még sokkal kontrasztosabb a kép, mert épp azok a gazdaságok és szervezetek kerültek bajba és sokan felszámolás alá, akik az elmúlt években beruháztak és fejlesztettek, hogy produktivitásuk és hatékonyságuk növelésével fel tudják venni a versenyt a feketegazdaságban tevékenykedőkkel.
A fejlődéshez természetesen egy gyors ágazati építkezés szükséges, főként a humán erőforrás és az intézmények oldalán. Rendkívül kiürült szakmailag az ágazat, a gazdaságok számához viszonyítva nagyon kevés a jól képzett gyakorlati szakember, szaktanácsadó és az utánpótlás. Számítások szerint mindössze 50–60 ezer olyan gazdasági egység van a zöldség-gyümölcs ágazaton belül, amely ténylegesen árutermeléssel foglalkozik, akik mintegy 350 ezer embernek adnak munkát és megélhetést.
Az alábbiakban a piaci szereplők szemszögéből ismertetjük azon stratégiai elemzést, mely elsősorban azokra a területekre fókuszál, melyek javításával már rövidtávon jelentős eredményeket érhetünk el a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődésében.
A zöldség-gyümölcs ágazat működését és fejlődését nehezítő külső tényezők megoldására javasolt intézkedések:
1. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében elengedhetetlen a nagybani és a városi piacokon, valamint a telephellyel nem rendelkező kereskedők körében folytatott folyamatos szigorú ellenőrzésének fenntartása.
2. Szigorítani kell az őstermelői formához kapcsolódó adókedvezményekre való jogosultság feltételeit.
3. Az ágazat sikeres működése és fejlődése érdekében elengedhetetlen a jelenlegi foglalkoztatási szabályozás ágazatspecifikus módosítása.
4. A mezőgazdasági foglalkoztatás területén jelentős probléma a szakmunkások hiánya, melynek megoldása érdekében jelentős lépéseket kell tenni a középszintű oktatás hatékony megerősítése és népszerűsítése érdekében.
5. Felül kell vizsgálni az ágazatban használatos alternatív energiaforrások (pl. geotermikus energia, biomassza, biogáz) szabályozási rendszerét, azzal a céllal, hogy a jelenlegi szabályok – amik gyakran az EU normáknál lényegesen szigorúbbak – ne gátolják ezen technológiák elterjedését.
6. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) végrehajtásának elmúlt két éves tapasztalatai alapján javítani kell a program lebonyolításában érintett hatósági és ágazati szereplők közötti kapcsolatot, a jogcímeket szabályozó rendelkezések egységes értelmezése érdekében.
7. Az ágazat gyenge önfinanszírozó képességére való tekintettel javítani kell az uniós és hazai támogatások kifizetésének hatásmechanizmusát és határidejét, ami az irányító hatóság (MVH) kérelemelbírálási eljárásának átalakítását, valamint az igényléshez alkalmazott szoftverek összehangolását és alkalmazásuk egyszerűsítését teszi szükségessé.
8. A magyar mezőgazdaság és ezen belül a kertészet vagyoni, jövedelmi és pénzforgalmi sajátosságai szükségessé teszik egy nyugat-európai mintára létrehozott pénzügyi intézmény („agrárbank”) működtetését, ami állami szerepvállalás mellett elsősorban az agrárium finanszírozására specializálódna, és elsődleges célja nem a minél nagyobb profit elérése, hanem a gazdálkodók pénzügyi stabilitásának biztosítása lenne.
9. Tekintettel arra, hogy a versenyjog és a versenypolitika nem kellően hatékony az üzletláncok tisztességtelen piaci magatartásával szemben, fontos, hogy a már elfogadott kereskedelmi etikai kódex előírásainak folyamatos felügyelete és a azok be nem tartása esetén törvényi szabályozás elfogadása.
A magyar zöldség-gyümölcs ágazaton belüli problémák megoldására javasolt intézkedések:
1. A zöldség-gyümölcs piac átláthatósága érdekében létre kell hozni az EU előírásainak (1580/2007/EK) megfelelő kereskedői adatbázist, amelyben olyan regisztrált telephellyel, vagy üzlethelységgel rendelkező kereskedők szerepelnének, akik igazoltan eleget tesznek valamennyi zöldség-gyümölcs kereskedelemhez kapcsolódó előírásoknak.
2. A minőségbiztosítási rendszerek, a nyomonkövethetőség és az integrált környezetbarát termelés az élelmiszerbiztonság és piacaink megtartásának, bővítésének alapvető fontosságú eszközei, ezért segíteni és támogatni kell elterjedésüket és működésüket.
3. A jövőben folytatni és élénkíteni kell az egészséges táplálkozást és ezen keresztül az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozó marketing kampányokat, aminek egyik meghatározó eleme kell hogy legyen a zöldség és gyümölcs termékek fogyasztásösztönzése. 4. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól működő független szaktanácsadási rendszer nélkül a zöldség-gyümölcs ágazat várt fejlődése nem biztosítható sőt még a különböző jogcímeken kifizetett támogatások segítségével megvalósuló beruházások és fejlesztések megfelelő hasznosulása sem garantálható, így fontos egy a TÉSZ-ekre alapozott, új, piacorientált kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási rendszer felépítése.
5. A feldolgozóipar fontosságára való tekintettel tovább kell folytatni az üzemek korszerűsítését, bővíteni kell a termékpalettát és támogatni kell a termelői tulajdonú feldolgozók alakulását és működését.
6. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek folyamatos forgóeszköz finanszírozásának biztosítása érdekében fenn kell tartani és elérhetőbbé kell tenni a már meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciókat.
7. Célszerű lenne a nemzeti mezőgazdasági szakmaközi szervezeti szabályozás létrehozása, ezzel biztosítva a hatékonyabb civil szakmai munka megerősödése és a tevékenységhez szükséges ágazati önfinanszírozás megalapozása a francia és holland rendszerekhez hasonlóan. Az ágazati átláthatóság érdekében szükséges az EU rendszerekhez kapcsolódó, egységes szakmaközi információs rendszer kiépítése.
A zöldség-gyümölcs ágazathoz közvetve és közvetlenül kapcsolódó, külső és belső problémák szoros koherenciát mutatnak, ezért a fentiekben összefoglalt javaslatok komplex kezelése alapfeltétele az ágazat szakmailag megalapozott fejlődésének.
Fontos kiemelni azonban, hogy a külső tényezők kedvezőtlen hatásai jelenleg súlyosabban érintik az ágazat szereplőit, ezért a külső környezet minél előbbi átalakítása elengedhetetlen a belső problémák hatékony megoldásához.
