Hiába a zseniális magyar fejlesztések: kiderült, miért ragadnak a laborok falai között

Agro Napló • 2026. november 20. 18:01

A pénzhiány mellett a publikációközpontú kutatói értékelés, a tudománykommunikáció hiányosságai és a kudarctól való félelem is akadályozza a magyar kutatási eredmények piaci hasznosítását. A Portfolio Deep Tech 2026 konferencia résztvevői szerint az előrelépéshez szorosabb egyetemi-ipari együttműködésre és a fiatal kutatók határozottabb támogatására van szükség - írja az Agrárszektor.

Magyarországon számos ígéretes kutatási eredmény születik, ám ezek egy része nem jut túl a laborok és az egyetemek falain. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a fejlesztések továbbviteléhez és piaci bevezetéséhez nem áll rendelkezésre elegendő tőke – hangzott el a konferencia panelbeszélgetésén.

Kovács Marcell, a Budapesti Corvinus Egyetem EKÖP-ösztöndíjas kutatója rávilágított, hogy az Egyesült Államokban négyszer annyi kockázati tőkét fektetnek startupokba, mint Európában. Az amerikai befektetők jóval bátrabban vállalnak kockázatot, miközben Európában sokkal nehezebb előteremteni a fejlesztések felfuttatásához szükséges összegeket.

A finanszírozás mellett a kutatói teljesítmény értékelési rendszere is alapvetően befolyásolja az innovációk sorsát. A beszélgetésen elhangzott, hogy a hazai felsőoktatásban és akadémiai szférában továbbra is túl nagy hangsúlyt kapnak a publikációk, különösen a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelenő, Q1-es besorolású tanulmányok. Emiatt gyakran háttérbe szorul a szabadalmaztatás, a piaci hasznosítás és az ismeretterjesztés, noha a tudományos munka valódi értékét nem lehet kizárólag a megjelent cikkek számával mérni.

Szabó Réka űrmérnök, alkalmazott matematikus, a svájci CERN kutatója a kishitűséget és a kudarctól való félelmet emelte ki visszatérő akadályként. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi érvényesüléshez a kapcsolatépítés és a partnerségek terén is határozottabban kell fellépniük a magyar kutatóknak és vállalkozásoknak.

Ebben a tudománykommunikációnak is kulcsszerep jutna, fejlesztése mégsem kap kellő figyelmet a mérnöki és természettudományos képzéseken. A kutatási eredmények közérthető bemutatása nemcsak a szélesebb nyilvánosság és a pályaválasztás előtt álló fiatalok megszólítását segíti, hanem közvetlen ipari kapcsolatokat és új finanszírozási lehetőségeket is teremthet.

Ezt erősítette meg Halmai Mónika vegyészmérnök, a BME Alkaloidkémiai Kutatócsoportjának PhD-hallgatója is. Évek óta foglalkozik daganatellenes hatású hibridmolekulák tervezésével, előállításával és biológiai vizsgálatával, kezdetben mégis elmaradtak a munka folytatását segítő megkeresések. Miután bekerült a Tudományos Nagykövetek közé, és szélesebb körben is beszámolhatott eredményeiről, jelentősen megnőtt az érdeklődés a kutatásai iránt, és értékes szakmai kapcsolatokra tett szert.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemek, az ipar és a szakpolitikai döntéshozók szorosabb együttműködése mellett elengedhetetlen a teljesítményértékelés reformja. A tapasztaltabb szakemberek a mentoráláson túl azzal támogathatják a fiatalokat, ha az előléptetéseknél és a pályázatok elbírálásakor is határozottabban kiállnak mellettük. A nemzetközi versenyképesség feltétele továbbá, hogy a hazai szereplők merjenek a magyar és a regionális piacnál nagyobb léptékben gondolkodni.

Ezek a kihívások az agráriumot is közvetlenül érintik, hiszen az ágazat jövője egyre inkább a technológiai újítások gyakorlati alkalmazásán múlik. A precíziós gazdálkodást, a robotizációt és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló fejlesztések csak akkor érnek célt, ha eljutnak a termelőkhöz. Ehhez a kutatók és a technológiai cégek mellett magukat a gazdálkodókat is aktívan be kell vonni az együttműködésekbe, megteremtve a gyakorlati megvalósítás stabil pénzügyi hátterét.

Címkék:
innováció, kutatás, portfolió, fejlesztés, finanszírozás, technológia, kommunikáció, tudomány, fiatal, fiatalok, tehetséggondozás, konferenca,