Agro Napló • 2026. november 11. 10:59
Bár a hazai élelmiszerboltokban egyelőre főleg a lejáratközeli termékeknél találkozhatunk a kereslet alapján változó, úgynevezett dinamikus árazással, a kereskedelmi szakértők szerint elkerülhetetlen a módszer hazai elterjedése. Az árrésstop megszüntetéséről szóló, jelenleg is az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása szabadabb utat nyithat az adatalapú árképzésnek, amely az Egyesült Államokban már bevett gyakorlat, és amelyet az Európai Unió is egyre szigorúbban szabályoz - írta a Pénzcentrum.
A dinamikus árazás lényege, hogy egy termék ára algoritmusok segítségével, rövid időn belül módosul a kereslet, a készletszint, a napszak vagy a versenytársak lépései alapján. Bár a repülőjegyeknél, a szálláshelyeknél vagy épp a síbérleteknél a magyar vásárlók már hozzászokhattak ehhez a rendszerhez, a hazai élelmiszerboltok polcaira még nem jutott el a módszer. Az Egyesült Államok nagy kiskereskedelmi láncainál – mint a Walmart vagy a Target – ez már mindennapos gyakorlat, ott ráadásul idén, 2026-ban életbe is lépett az a szövetségi szabályozás, amely kötelezi a kereskedőket a személyre szabott árak jelzésére.
Magyarországon a kiskereskedelmi árrésstop megszüntetése hozhat jelentős fordulatot. A kormány idén október végén nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást, amelyet az Országgyűlés november 4-én kezdett tárgyalni. A korlátozás napokon belül várható kivezetése után az élelmiszerárak ismét szabadabban mozoghatnak, bár a nagy láncoknak továbbra is adatot kell szolgáltatniuk az áraikról a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelő rendszerébe. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) szerint az elmúlt évek állami beavatkozásai fékezték a szabadpiaci mechanizmusokat, így az új árképzési technológiák terjedését is.
Jelenleg itthon a dinamikus árazás csak bizonyos elemeiben, elsősorban a lejárathoz közeli romlandó termékeknél – például az ételmentő alkalmazásokon keresztül – működik sikeresen. A technikai háttér egy része már adott, hiszen több üzlet használ másodpercek alatt frissíthető elektronikus polccímkéket. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára szerint azonban önmagában a digitális címke nem elegendő. A sikerhez elengedhetetlen egy olyan applikáció, amely közvetlenül köti össze a boltot a vásárlóval, különben a folyamatos árváltozásnak nem lesz forgalomélénkítő hatása.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG) piacán különösen óvatosan kell bevezetni ezt az árazási modellt, elkerülve a légitársaságoknál gyakran tapasztalható fogyasztói elégedetlenséget. A hazai láncok már kiépítették a szükséges alapokat, ugyanis a legtöbb nagy áruház rendelkezik modern, okostelefonos hűségprogrammal, amelyek közül több már most is képes személyre szabott ajánlatokat nyújtani. A szakértők szerint az egyik napról a másikra változó árak elsőként nem a fizikai polcokon, hanem a kereskedők webáruházaiban és ezekben az alkalmazásokban jelennek majd meg.
A bonyolult és költséges háttérrendszerek miatt a dinamikus árazás a nagy kereskedelmi szereplők eszköze marad. A kisebb, hagyományos boltok számára a kiszámítható, stabil árképzés, a személyes kapcsolat és a helyi igényekhez igazodó rugalmas kiszolgálás jelentheti a versenyelőnyt a jövőben. A módszer terjedésével párhuzamosan a szabályozási környezet is formálódik, így bár az uniós jog jelenleg nem tiltja a dinamikus árazást, a kereskedőnek már most jeleznie kell az automatizált döntéshozatalt. Az Európai Bizottság ráadásul éppen most, november közepén mutatja be a digitális tisztességről szóló új jogszabálytervezetét, amely az Európai Parlament nyári javaslatainak megfelelően további szigorításokat, vagy bizonyos szektorokban akár tilalmakat is hozhat.