Agro Napló • 2026. november 9. 12:44
A vízmegtartást és a halőrzés fejlesztését helyezi előtérbe a több mint 540 ezer horgászt képviselő Magyar Országos Horgász Szövetség. A MOHOSZ 500 millió forintos pályázati kerettel támogatná a vízmegtartást, a halak védelmére pedig 17 drón beszerzését tervezi. Emellett javítaná a horgászok tájékoztatását, és erősítené a fiatalok környezettudatos nevelését - írja az Agrárszektor.
A szövetség előtt álló feladatokról Puskás Norbert elnök és Urbányi Béla főigazgató beszélt a PontyShow-n, amelyen az Agrárszektor is jelen volt. Az elnök hangsúlyozta, hogy a korábbi évek munkájával kialakított stabil alapokat meg kell őrizni, miközben a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz.
A működésben jelentős változást hozott, hogy 2019 óta az állami horgászjegyek bevételei közvetlenül a MOHOSZ-hoz kerülnek, így azok teljes egészében a horgászat céljaira fordíthatók. Korábban e források felhasználásáról az Agrárminisztérium rendelkezett. Puskás Norbert szerint az új finanszírozási rendszer a halőrzéshez szükséges eszközök és infrastruktúra fejlesztésének is komoly lendületet adott.
Az elnök kiemelte, hogy a halőrök munkáját jobban meg kell becsülni. Ők ugyanis nem ellenfelei a horgászoknak, hanem a szabálykövetők érdekeit védik az illegális tevékenységekkel szemben. Urbányi Béla elmondta: a korábban beszerzett éjjellátó eszközök és a létszámbővítés után most 17 drón vásárlását tervezik, amelyeket kizárólag a halak védelmére fognak használni.
A vízparti fejlesztések ugyanakkor nem érhetik el a céljukat, ha nincs elegendő víz. A MOHOSZ ezért 500 millió forintos kerettel hirdetett vízmegtartási pályázatot, amelyre végül összesen 600 millió forintnyi támogatási igény érkezett. Több helyen rossz állapotú zsilipek nehezítik a vízgazdálkodást, egyesületi kezelésű tavak sora pedig súlyos vízhiánnyal küzd.
Puskás Norbert szerint a holtágak és más vízi élőhelyek fejlesztésének állami szinten is nagyobb figyelmet kell kapnia. Emellett a döntéshozatalt is gyorsítani szükséges, hogy a beavatkozások képesek legyenek lépést tartani az időjárási szélsőségekkel.
A nyári hőség és az aszály következményeiről Urbányi Béla számolt be. A magas vízhőmérséklet jelentősen fokozta a halakat érő stresszt, több tóban pedig veszélyes szintre csökkent az oxigéntartalom. Bár a szövetség központja közvetlenül nem irányíthatja a tagszervezeteket és az egyesületeket, szakmai javaslatokkal hatékonyan segítheti a munkájukat. A főigazgató jelezte: a nyáron kiadott ajánlásaikat a legtöbb helyen nyitottan fogadták.
A következő évek kiemelt feladata lesz a vízkezelési szerződések megújításának előkészítése. Ezek a megállapodások 2030-ban járnak le, ezért az újrapályázás előtt a szövetségnek bizonyítania kell, hogy felelősen és szakszerűen gazdálkodik a kezelésében lévő vizekkel. A felmerülő nehézségek kezeléséhez elengedhetetlen a kormánnyal való szoros együttműködés és a folyamatos párbeszéd.
A vezetőség a szervezet belső működését is felülvizsgálja. Az alapszabályt több jogász bevonásával elemzik, és a szakmai bizottságok munkáját is áttekintik. Puskás Norbert olyan működést szorgalmaz, amelyben a különböző vélemények érdemben alakítják a döntéseket anélkül, hogy gátolnák azok hatékony meghozatalát.
Az egyesületeknél mindeközben egyre súlyosabb gondot jelent a munkaerőhiány. Az elnök rámutatott: az 50–60 éves önkéntesek sok esetben nem találnak utódokat, emiatt jelentősen felértékelődik a felkészült, fizetett munkatársak szerepe. Urbányi Béla arra is kitért, hogy a helyi dolgozók egy része még nem ismeri kellően a szövetségi rendszer működését, ezért a hiányosságok pótlására különböző szintű képzéseket indítottak.
A horgászok tájékoztatásán szintén változtatnának a jövőben. Szeretnék jóval közérthetőbbé tenni, milyen feladatokat látnak el az egyesületek és a területi szövetségek, illetve hogy a felmerülő kérdésekkel pontosan kihez lehet fordulni. Puskás Norbert szerint amennyiben egy területi szervezet nem érhető el, a MOHOSZ-nak kell közvetlenül biztosítania a kapcsolatfelvétel lehetőségét. Az online jegyértékesítés alacsony arányát részben a korábbi tájékoztatás hiányosságaival magyarázta.
A szövetség a digitális felületeken és a közösségi médiában is rendszeresebb, könnyebben befogadható kommunikációt tervez. A döntések ismertetésén túl azok hátterét és céljait is bemutatnák, egyúttal jóval nagyobb hangsúlyt fektetnének a széles körű ismeretterjesztésre.
Ebben a munkában kulcsszerep jut a mintegy 100 ezer fiatal horgásznak. A vezetőség álláspontja szerint a felelős, környezettudatos horgászat szemléletét már gyermekkorban érdemes megalapozni, hiszen a fiatal generációk a leginkább fogékonyak a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekre.