Agro Napló • 2026. november 8. 09:03
Magyarországra közel tizennégyszer annyi burgonya érkezett külföldről 2026 első fél évében, mint amennyit exportáltak, a behozatal kétharmadát Franciaország adta. Eközben visszaesett a gabonakivitel, több mint kétszeresére nőtt a gabonaimport mennyisége, és tovább emelkedett a gyümölcsök külkereskedelmi hiánya - írja az Agrárszektor.
Az Agrárközgazdasági Intézet kiadványa szerint az első hat hónapban 41,4 ezer tonna burgonyát importált Magyarország, miközben a kivitel mindössze 3 ezer tonnát tett ki. Franciaországból mintegy 28 ezer tonna érkezett, de Szlovákia, Hollandia és Németország is jelentős beszállítónak számított. A magyar burgonya legfontosabb exportpiaca ezzel szemben Lengyelország, Horvátország és Románia volt.
Az import kiugró mértékét a hazai termelés tartós visszaesése magyarázza. A magyar burgonyatermés a 2000-es évek elején még elérte a 800 ezer tonnát, mára viszont nagyjából a negyedére zsugorodott, így a belföldi fogyasztásnak csupán 40–50 százalékát képes fedezni. A visszaesés egyik meghatározó oka az éghajlat kedvezőtlen változása, amely miatt egyre kevesebb termőterületen biztosítottak a megfelelő feltételek.
A zöldségfélék külkereskedelmi mérlege összességében is deficitet mutatott. Az import értéke 1,1 százalékkal, az exporté pedig 1,9 százalékkal emelkedett. A hiány 56,7 millió eurót tett ki, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. A friss zöldségek behozott volumene ugyanakkor elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A burgonya mellett egyéb friss zöldségekből és káposztafélékből érkezett jelentősebb mennyiség: előbbiből 14,6 ezer, utóbbiból 12,9 ezer tonna.
Paradicsomból 12,5 ezer tonna érkezett a hazai piacra. A legfontosabb partner Spanyolország volt, ahonnan 14,9 millió euró értékben 5,5 ezer tonnát szállítottak be. A magyar paradicsomexport mintegy 68 százalékát Csehország, Németország és Szlovákia szívta fel. Közülük a cseh piac vásárolta a legtöbbet: 4,6 ezer tonnát 10,3 millió euróért.
A gyümölcsöknél a forgalom bővülésével párhuzamosan tovább romlott a külkereskedelmi egyenleg, a deficit 23 százalékos emelkedéssel elérte a 261,3 millió eurót. Az alma és a körte együttes exportértéke 2,8 százalékkal 5,6 millió euróra csökkent, a kiszállított mennyiség pedig 2,4 százalékkal mérséklődött. A behozatal értékéből a citrusfélék 17, a banán 15 százalékot képviselt. Mindkét termékkategória importvolumene csökkent: banánból 41,7 ezer, citrusfélékből 40,5 ezer tonna érkezett.
A gabonafélék kiviteli volumene és árbevétele egyaránt nagyjából a háromnegyedére esett vissza. Ezzel szemben a behozatal mennyisége több mint duplájára nőtt, értéke pedig mintegy harmadával emelkedett. A külkereskedelmi szufficit így 35 százalékkal, 383,5 millió euróra olvadt, ám a gabonafélék ezzel együtt is a második legnagyobb többletet produkálták a vizsgált 24 élelmiszeripari árucsoport közül.
A külpiacokon összesen 1,9 millió tonna gabonát értékesítettek, ami 25,2 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Különösen a kukorica exportja zuhant meg, méghozzá 64,7 százalékkal, 339,1 ezer tonnára. A búza kivitele 4,2 százalékkal csökkent, az árpáé viszont 32,8 százalékkal, 241,1 ezer tonnára bővült. Mindeközben a kukorica exportátlagára 71 százalékkal emelkedett, a búzáé viszont 6 százalékkal mérséklődött.
A magyar gabona első számú felvevőpiaca továbbra is Olaszország maradt. Az olasz partnerek 189,6 ezer tonna kukoricát vásároltak, a teljes búzakivitelnek pedig az 59 százalékát vették át. Németországba ezzel szemben 66,4 százalékkal kevesebb búza került, Románia felé viszont közel a háromszorosára ugrott az eladott volumen.
Az olajos magvak külkereskedelmi többlete szintén mérséklődött: 4 százalékos csökkenést követően 167,1 millió eurót ért el. Az export értéke 337,6 millió, az importé 170,5 millió eurót tett ki. A repce exportált mennyisége 18,4 százalékkal, értéke 12,4 százalékkal maradt el az előző évi bázistól; a legfontosabb vevők Ausztria és Németország voltak.
Napraforgómagból 18 százalékkal kevesebb, 145,2 ezer tonna hagyta el az országot, a bevétel ugyanakkor 8,3 százalékkal, 138,2 millió euróra emelkedett. A legnagyobb tételeket Olaszország, Csehország és Hollandia importálta. A napraforgómag hazai behozatala mindeközben 15,4 százalékkal, 53,8 ezer tonnára bővült, szójából és repcéből viszont kevesebb áru érkezett.
A feldolgozott zöldség- és gyümölcstermékek pozitív egyenlege 27 százalékkal esett vissza, miután a kiviteli érték 3,6 százalékkal csökkent, a behozatalé pedig 6,8 százalékkal nőtt. A kulcsfontosságú exportcikknek számító zöldségkonzervek forgalma lényegében stagnált: 100,8 ezer tonnát értékesítettek 163,1 millió euró értékben. A gyümölcslevek kivitele ezzel szemben jelentősen visszaesett, volumenben 17,6, értékben 36,9 százalékkal, miközben a zöldségkonzervek importértéke 15,4 százalékkal, 47,1 millió euróra emelkedett.