Agro Napló • 2026. november 6. 12:02
A gyengülő belföldi kereslet és az olcsó import térnyerése nehezíti a magyar élelmiszeripar helyzetét, amelynek termelése 2026 első felében már visszaesett. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint az árrésstop tovább rontotta a piaci szereplők helyzetét, az ágazat versenyképességének javításához pedig a vállalkozások terheinek csökkentésére is szükség lenne - írja az Agrárszektor.
A magyar élelmiszeripar termelési volumene 2025-ben még 0,8 százalékkal nőtt, 2026 első felében azonban már 2,1 százalékkal csökkent. Eközben az ipar egésze 2,7 százalékos növekedést ért el – ismertette Éder Tamás a CIB Bank agrárkonferenciáján, amelyről az Agrárszektor tudósított.
Az értékesítésben is fordulat történt. Míg 2023 és 2025 között a belföldi és az exporteladások hasonlóan alakultak, 2026-ban a hazai értékesítés visszaesett, a kivitel viszont bővült. A magyar élelmiszerek piaci részaránya közben továbbra is kedvezőtlenül alakul. A hazai előállítású termékek aránya 2025-ben csökkent a fogyasztói kosarakban, és az idei év is hasonló tendenciát mutat.
A fogyasztói árakat jelentősen befolyásolta a 2025 márciusában bevezetett árrésstop. Az intézkedés egyszeri hatására áprilisban 2,7 százalékra mérséklődött az élelmiszer-infláció, november óta pedig folyamatosan csökkennek az élelmiszerárak. A szövetség elnöke szerint ugyanakkor a szabályozás komoly terhet rótt a piaci szereplőkre, különösen a kiskereskedőkre.
Az üzletek költségcsökkentéssel és kevesebb akcióval reagáltak, miközben még inkább az olcsó importtermékek beszerzése felé fordultak. Éder Tamás szerint ezzel párhuzamosan felerősödtek a minőség rovására történő megtakarítási törekvések is. A beszállítók árazási gyakorlata átláthatóbbá vált a kereskedők számára. Ez gyengítette a beszállítók tárgyalási pozícióját, és több konfliktushoz vezetett az üzleti partnerek között.
Az árrésstop bevezetésekor a nagy gyártói márkák és a saját márkás termékek árai eltérően alakultak. Előbbiek jelentősen olcsóbbá váltak, míg az utóbbiak ára alig mozdult. Az intézkedés kivezetésének következményei egyelőre bizonytalanok. Nem látható pontosan, hogyan változnak majd az árak, és miként alkalmazkodnak az új helyzethez a vállalkozások.
Éder Tamás ismertetése szerint a magyar élelmiszerárak 2025-ben az uniós átlag 94 százalékát érték el. A hazai termékek drágaságával kapcsolatos bírálatokra reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar élelmiszerágazat szereplőit nagyobb terhek sújtják, mint uniós versenytársaikat. Emellett a jövedelmezőségük is jóval alacsonyabb, ami jelentősen szűkíti a mozgásterüket.
A helyzet javításához az elnök indokoltnak tartaná a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerhez és a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó EPR- és DRS-díjak mérséklését. Az energia- és közműköltségek mellett csökkentené az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, valamint az innovációs járulékot is.
A szakember a kiberbiztonsági tanúsítás és felügyelet díjainak csökkentését vagy eltörlését szintén szükségesnek látja. Emellett az útdíjrendszer felülvizsgálatát és a népegészségügyi termékadó eltörlését javasolta. Ezekkel az intézkedésekkel több forrás maradhatna a vállalkozásoknál, ami érdemben javíthatná a hazai élelmiszeripar versenyképességét.
Az ágazatnak eközben az éghajlatváltozás, a szélsőséges áringadozások és a járványok hatásaira is fel kell készülnie. Az alapanyagok mennyisége és minősége bizonytalanabbá válhat, a járványok pedig az ellátási nehézségeken túl kereskedelmi korlátozásokat is előidézhetnek. A nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások ráadásul tovább fokozhatják a piaci versenyt.
A vállalkozások mindennapjait a szigorodó fenntarthatósági elvárások is meghatározzák. Mindemellett egyre fontosabbá válik az egészséges és az ultrafeldolgozott élelmiszerek pontos megkülönböztetése, amely a fogyasztói döntésekre és a gyártók tevékenységére egyaránt jelentős hatással lehet.