Agro Napló • 2026. november 3. 19:32
Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás 2024-ben mindössze 6,7 kilogramm volt, jóval elmaradva a 20–22 kilogrammos uniós átlagtól. Bár a hazai fogyasztás lassan emelkedik, továbbra is az uniós mezőny végén állunk, miközben a magyar haltermelést egyre inkább nehezíti az aszály és a vízhiány - írja az Agrárszektor.
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az Európai Unióban partra szállított halászati termékek összértéke elérte az 5,5 milliárd eurót, ami szinte megegyezett az előző évi szinttel. Az uniós halászflották a vizsgált hét tengeri körzetben a becslések szerint mintegy 3,3 millió tonna halat fogtak ki.
A kirakodott termékek értékét tekintve Spanyolország végzett az élen az uniós összérték 31 százalékával. Őket Franciaország 18, Olaszország pedig 12 százalékkal követte. A kifogott mennyiség alapján szintén Spanyolország állt az élen 21 százalékos részesedéssel. Ebben a rangsorban Dánia szerezte meg a második helyet 16, míg Franciaország a harmadikat 14 százalékkal.
Az uniós halászat legfontosabb területe az Atlanti-óceán északkeleti térsége volt, ahonnan a teljes fogás 72 százaléka származott. Itt leginkább heringet, kék puha tőkehalat, sprattot és makrélát halásztak. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger együttesen 8 százalékos arányt képviselt, főként szardínia és szardella formájában. Az Indiai-óceán nyugati részén, amely 7 százalékos részesedést ért el, szinte kizárólag tonhalféléket fogtak.
A jelentős uniós fogások dacára a tagállamok halfogyasztása között hatalmas szakadék tátong. A visszafogott magyar fogyasztásban a tengertől elzárt földrajzi helyzet és a történelmileg rögzült táplálkozási szokások egyaránt közrejátszanak. Az egy főre eső éves mennyiség a 2013-as 5,7 kilogrammról 2024-re ugyan 6,7 kilogrammra emelkedett, de ez az érték a tengeri halakkal együtt is alig éri el az uniós átlag egyharmadát.
A hazai haltermelés szerepe ugyanakkor jóval túlmutat a puszta élelmiszer-ellátáson. A csaknem 26 ezer hektárt kitevő tógazdaságok kulcsszerepet játszanak a víz megtartásában, a halastavak pedig pótolhatatlan vizes élőhelyek fennmaradását biztosítják. Fenntartásuk ebből adódóan kiemelt természetvédelmi és vízgazdálkodási érdek.
A belföldi értékesítés stabilitását a MA-HAL a MOHOSZ-szal karöltve törekszik megőrizni. Elsődleges céljuk, hogy a ponty pozíciója változatlanul meghatározó maradjon a termelésben, párhuzamosan a kísérő halfajok arányának növelésével. A MA-HAL folyamatosan összegzi tagjai termelési terveit, emellett egy átláthatóbb és méltányosabb értékesítési modell kialakításán dolgozik a piac kiszámíthatóságának javítása érdekében.
A szektor legsürgetőbb kihívása mindazonáltal a súlyosbodó aszály és a vízhiány leküzdése. Emiatt felértékelődik a halastavak vízkészletének megőrzése, a víz visszaforgatása, valamint a szakterületi szervezetek szoros összefogása a rendelkezésre álló vízbázis minél hatékonyabb felhasználásáért.