Agro Napló • 2026. október 29. 19:31
Az aszállyal gyakran együtt járó tartós hőség és a takarmányok minőségének változása ronthatja a kocák kondícióját, szaporodási teljesítményét és a malacok túlélési esélyeit. A legnagyobb közvetlen veszélyt a hőstressz jelenti, amelynek hatásai megfelelő takarmányozással, vízellátással és az istállók hűtésével mérsékelhetők - írja az Agrárszektor.
Az aszály önmagában nem hat közvetlenül az anyaállatok kondíciójára, a vele járó magas hőmérséklet azonban jelentős terhelést okozhat – mondta a Metszetnek dr. Kecskés Tamás, a NAGISZ Csoport sertéságazati főállatorvosa. A szárazság miatt megváltozó takarmányminőség korszerű takarmányozási módszerekkel nagyrészt kezelhető, a hőstressz viszont közvetlenül veszélyezteti a kocák teljesítményét.
A sertések hőszabályozó képessége korlátozott, a szoptató kocák szervezetét pedig a tejtermelés is fokozottan terheli. Esetükben a tartósan 25–26 Celsius-fok feletti hőmérséklet már komoly teljesítménycsökkenést okozhat. A hőségben kevesebbet esznek, emiatt energia- és fehérjehiány alakulhat ki náluk, ami fokozott testtömeg- és hátzsírvesztéshez vezethet. A tejtermelés visszaesése a szopós malacok fejlődését és túlélési esélyeit is rontja.
A hőstressz a szaporodásra is kedvezőtlenül hat: meghosszabbodhat a malacok elválasztása és a koca újraivarzása közötti idő, csökkenhet a fogamzási arány, valamint nőhet az embrionális veszteség. Súlyosabb esetben a halvaszületések is gyakoribbá válhatnak.
A meleg a kocák viselkedését szintén megváltoztathatja. Gyorsabban fekszenek le, ami növeli a malacok agyonnyomásának kockázatát. Ha a fiaztató túl meleg, a malacok kevésbé használják a számukra kialakított pihenőhelyet, ez pedig tovább növelheti a veszteségeket.
Mivel a hőstressz idején visszaesik a takarmányfelvétel, különösen fontos a takarmány energia- és tápanyagtartalmának pontos beállítása. A szoptatás alatt előnyös lehet a zsír- vagy olajkiegészítés, mert a zsír emésztése kisebb hőtermeléssel jár, mint a rosté vagy a fehérjéé. A nyersrost mennyiségét ugyanakkor mindig az állatok élettani igényeihez kell igazítani.
Az etetés időzítése és módja szintén segíthet a problémák megelőzésében. Érdemes a napi adagot több részletben, elsősorban a hűvösebb reggeli és késő esti órákban kiosztani. A friss, ízletes takarmány ösztönözheti a fogyasztást, indokolt esetben pedig a nedvesítés vagy a pépes etetés is jó megoldás lehet.
Az aszály miatt változó alapanyag-minőség kezeléséhez elengedhetetlenek a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok. Az eredmények alapján rugalmasan módosítható a takarmány összetétele, így az állatok a változó beltartalom ellenére is hozzájuthatnak a szükséges tápanyagokhoz. Ez az ellenőrzés nemcsak aszály idején, hanem a mindennapi szakszerű takarmányozásban is alapkövetelmény.
A takarmányozás mellett kulcsfontosságú a korlátlanul elérhető, tiszta és lehetőleg hűvös ivóvíz biztosítása. Egy szoptató koca napi vízigénye akár a 20–40 litert is elérheti, a hiányos vízellátás pedig közvetlenül visszaveti a tejtermelést. Mindemellett elengedhetetlen az istállók hatékony szellőztetése és hűtése, valamint a fiaztató- és vemhesistállók hőmérsékletének folyamatos felügyelete.
A malacok védelmét a megfelelő föcstejellátás, szükség esetén a dajkásítás és a kiegészítő etetés segítheti. A veszteségek mérsékléséhez azonban mindenekelőtt a kocák kondícióját, takarmány- és vízfelvételét, valamint optimális tejtermelését kell fenntartani.