Agro Napló • 2026. október 20. 14:34
Már több mint 200 milliárd forint támogatási előleget fizettek ki a magyar gazdáknak a rendkívüli előlegprogramban, az év végéig pedig 400 milliárd forintra emelnék az összeget – jelentette be Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter. A kifizetések a gazdálkodók pénzügyi helyzetét enyhítik, de nem jelentenek többlettámogatást - írja az Agrárszektor.
A tárcavezető a Tej Terméktanács által szervezett XV. Tejágazati Konferencián, Egerben ismertette az intézkedést. Elmondása szerint eredetileg október elejéig 105–106 milliárd forintnyi előleg folyósítását tervezték, ám a kifizetések már most meghaladták a 200 milliárd forintot. A kormány további források bevonásának lehetőségét is vizsgálja, az állam mozgástere ugyanakkor meglehetősen szűk.
Bóna Szabolcs szerint a magyar agrárium vesztesége 2026-ban elérheti a 800 milliárd forintot. Ekkora mértékű kiesést önmagában támogatásokkal nem lehet ellensúlyozni. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a tejágazat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában nehéz helyzetben van. Az ágazat szereplői immár tíz hónapja önköltség alatti áron értékesítenek, így a korábban felhalmozott tartalékoknak döntő szerepük van a túlélésben.
A nemzeti támogatások nyújtását a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatások kimerült kerete és a szűkös költségvetési lehetőségek is korlátozzák. Magyarország kezdeményezte az uniós keretek bővítését, amihez több tagállam is csatlakozott. A folyamat azonban a miniszter szerint legalább fél évet vesz majd igénybe.
A gazdálkodók helyzetét az aszály és a takarmányellátás bizonytalansága is súlyosbítja. Bóna Szabolcs közlése szerint 2026-ban minden korábbinál kevesebb csapadék hullott Magyarországon. A klímaváltozás következtében a kukoricatermesztésre alkalmas területek északabbra tolódnak, miközben Lengyelország már az Európai Unió második legnagyobb kukoricatermelőjévé lépett elő.
Magyarországon a kukorica becsült betakarítható területe 530 ezer hektárra csökkent. A hektáronkénti hozam kedvező esetben is csupán 3 tonna körül alakulhat, így a teljes termés várhatóan mintegy 1,6 millió tonna lesz. A miniszter szerint emiatt behozatalra lesz szükség, például Romániából vagy Lengyelországból.
További komoly kockázatot jelent, hogy a becslések alapján a hazai termés 20–30 százalékánál toxinszennyezettség mutatkozhat. Mindez elkerülhetetlenné teszi az olcsó tömegtakarmány-ellátás újragondolását és a lehetséges alternatívák felkutatását.
A tejpiaci válság kezelésében a tárcavezető nem tartja tartós megoldásnak a termelés növelését. Rövid távon ez ugyan segíthet egy-egy gazdaságnak, elhúzódó válság esetén viszont tovább fokozhatja a piaci túlkínálatot. Középtávon inkább olyan keresett, jól értékesíthető és hosszabb ideig eltartható termékek előállítására van szükség, amelyekkel érdemben javítható az ágazat jövedelmezősége.
Bóna Szabolcs szorosabb együttműködést sürgetett a tejágazat szereplői között, egyúttal a Tej Terméktanács feladatköreinek bővítését is szorgalmazta. Különösen fontosnak nevezte a piacszabályozás fejlesztését, ezen belül az árképzés rendezését, valamint egy piaci etikai kódex mielőbbi elfogadását.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium mindeközben egy új, átfogó élelmiszerlánc- és agrárstratégián dolgozik. Ennek fő célja a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, a technológiai korszerűsítés, a fenntarthatóbb működés, valamint a szakképzett munkaerő biztosítása.
A miniszter rámutatott: a tejágazat versenyképességét a drága energia, a munkaerő és a takarmány mellett az elmaradt technológiai és termékfejlesztések is jelentősen rontják. A legsürgetőbb feladatnak a gyenge energiahatékonyság javítását nevezte, amelyhez a tervek szerint uniós források is igénybe vehetők lesznek.