Agro Napló • 2026. október 19. 14:27
Az afrikai sertéspestis továbbra is súlyos veszélyt jelent a hazai sertésállományra. A betegség emberre nem veszélyes, a házisertések és a vaddisznók számára azonban szinte mindig végzetes. A védekezés alapja a járványvédelmi szabályok betartása, a tünetek korai felismerése és a gyanús esetek azonnali bejelentése - írja az Agrárszektor.
Az afrikai sertéspestis (ASP) jelentős gazdasági károkat okozhat, ezért az állattartóknak mindent meg kell tenniük a megelőzés érdekében. A rendkívül ellenálló vírus nemcsak az állatok közvetlen érintkezésével terjedhet. Szennyezett ruházattal, lábbelivel vagy járművekkel is behurcolható a gazdaságba, de a fertőzött takarmány és az élelmiszer-maradék ugyancsak komoly veszélyforrás.
A biztonságos sertéstartás alapfeltétele az állomány bejelentése, valamint az állatok és a takarmány ellenőrzött forrásból történő beszerzése. A takarmányt és a szalmát az előírásoknak megfelelően kell tárolni, az állattartó helyeket pedig rendszeresen takarítani és fertőtleníteni szükséges. Elengedhetetlen a külön munkaruha és lábbeli használata, a rágcsálók és rovarok elleni védekezés, valamint a telepre belépő idegenek számának korlátozása. A zárt vagy megfelelően körbekerített tartás segít megakadályozni, hogy a házisertések akár közvetlenül, akár közvetve érintkezzenek a vaddisznókkal.
A tünetek általában a fertőződést követő 3–15 napon belül jelentkeznek. Figyelmeztető jel lehet a 40–42 Celsius-fokos láz, a levertség és az étvágytalanság. A beteg állatok nehezen lélegezhetnek, mozgásuk bizonytalanná válhat, a füleken, a has alján, a farok környékén vagy a végtagokon pedig vöröses, kékes elszíneződés tűnhet fel. Hányás és hasmenés szintén előfordulhat, a vemhes kocák elvetélhetnek, de a kór hirtelen, előzetes tünetek nélküli elhullást is előidézhet.
Az állatok szokatlan viselkedését vagy egészségi állapotuk bármilyen változását komolyan kell venni. Ha egy sertés megbetegszik, ismeretlen okból elhullik, vagy az ASP-re utaló jeleket mutat, haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost. A pontos diagnózis felállítása nem az állattartó feladata, a gyanú gyors jelzése viszont elengedhetetlen a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához.
A bejelentés egyben jogszabályi kötelezettség is. Késlekedés esetén más gazdaságok állománya is veszélybe kerülhet, míg az időben megtett jelzés lehetővé teszi a szükséges hatósági intézkedések azonnali végrehajtását. A járványhelyzetről és a védekezés aktuális előírásairól a Nébih honlapján érdemes tájékozódni.