Agro Napló • 2026. október 13. 21:02
Történelmi mélypontra, 37,11 százalékra csökkent Japán kalóriaalapú élelmiszer-önellátási aránya a 2026 márciusában lezárult pénzügyi évben. Miközben az ország jelentősen függ az importtól, a rizspiacon a korábbi hiányt túlkínálat váltotta fel, ami lefelé nyomja az árakat - írja az Agrárszektor.
A japán mezőgazdasági minisztérium becslése szerint a 2026-os rizstermés 7,4 millió tonna lehet, ami mintegy egy százalékkal kevesebb a 2025-ben betakarított 7,47 millió tonnánál – számolt be a The Japan Times. A szeptember 25-i betakarítási és szemszámlálási adatok alapján készült előrejelzés szerint az elhúzódó szeptemberi esőzések ellenére is viszonylag magas hozam várható.
A kínálat jelenleg jelentősen meghaladja a keresletet. A magánszektor rizskészletei rekordszintre emelkedtek, miután a kormány 2025 márciusában megkezdte az állami tartalékok értékesítését, miközben a termelés is bővült. A tavalyi termésmennyiség négy év után először lépte át a hétmillió tonnát.
A minisztérium a piaci helyzet kezelésére az előző hónapban 210 ezer tonna rizs visszavásárlásáról döntött, ezzel párhuzamosan megkezdve az állami tartalékok feltöltését. Az árak azonban tovább csökkentek, ezért a termelők és a forgalmazók újabb állami intervenciót sürgetnek. A kormányzati készletek továbbra is jóval az optimálisnak tartott egymillió tonnás szint alatt maradnak. A mezőgazdasági miniszter közlése szerint a tárca a piaci egyensúlyt szem előtt tartva dolgozik a tartalékok pótlásán.
A mostani túlkínálatot megelőző rizshiány ugyanakkor jelentősen rontotta az ország élelmiszer-önellátottságát. A 2026 márciusában zárult pénzügyi év 37,11 százalékos kalóriaalapú mutatója még a 2020-ban mért, 37,15 százalékos korábbi negatív rekordnál is alacsonyabb lett.
A visszaeséshez elsősorban a belföldi rizshiány és az azt követő drasztikus drágulás járult hozzá. A magas árak miatt visszaesett a hazai rizs fogyasztása, miközben megugrott a behozatal, így a nagy szupermarketláncok kínálatában megjelent például a kaliforniai rizs is.
Japán élelmiszer-ellátása kalóriabevitel alapján nagyrészt külföldi – leginkább amerikai, kanadai és ausztrál – importra támaszkodik. A tokiói kormány 2030-ra 45 százalékra szeretné növelni az önellátási arányt, a legfrissebb adatok alapján azonban az ország egyre távolabb kerül ettől a céltól.